Illetékmentesen is ajándékozható pénz

A vagyonosodási vizsgálatok kapcsán került az utóbbi időben az érdeklődés középpontjába a pénz ajándékozásának kérdése. Az adóhatóság ugyanis kizárólag a legálisan megszerzett összeget fogadja el jövedelemforrásként, amelynek alapfeltétele, hogy az ügylet után az ajándékozási illetéket is megfizessék. Jó tudni ugyanakkor, hogy mentesülhetünk az illetékfizetés alól, ha az ajándékozás banki átutalással történik.

Az APEH következetes gyakorlata szerint az adó- és illetékszabályok megsértésével szerzett jövedelmet utóbb, az elévülési idő elteltével sem lehet legalizálni, azaz a szóban forgó összeget egy esetleges vagyongyarapodási vizsgálat során a fedezethiány csökkentésére nem tartják alkalmasnak.

A leggyakrabban rokoni ajándékozásra hivatkoznak ilyenkor az ügyfelek, ám a rokoni ajándékozás után mind a korábbi, mind a jelenlegi előírások alapján ajándékozási illetéket kell fizetni. Vagyis, ha az illetékhivatal, illetve az APEH ezzel összefüggésben eljárást nem folytatott, akkor az ajándékozásra vonatkozó hivatkozás sem fogadható el.

Borsos összegeket kell az államnak befizetni

A napokban az adóhatóság két tájékoztatót jelentetett meg a pénzajándékozás illetékvonzatáról. Eszerint a készpénz ajándékozása akkor illetékköteles, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ha az okirat kiállítása elmaradt ugyan, de a megajándékozottnak jutó forgalmi érték a 150 ezer forintot meghaladja. Ilyenkor természetesen nem a 150 ezer forintot meghaladó rész, hanem a teljes összeg után kell illetéket fizetni. Az illetékkötelezettséggel járó ajándékozást az érintett köteles az adóhatósághoz 30 napon belül bejelenteni.

Az illeték mértéke a felek, azaz az ajándékozó és a megajándékozott közötti rokonsági viszony függvényében változik. Ha a gyermek, házastárs, szülő vagy a háztartásban eltartott, szülő nélküli unoka kap készpénzajándékot, úgy az illeték mértéke 18 millió forintig 11 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18 százalék, a 35 millió forint feletti rész után pedig 21 százalék.

Az előző csoportba nem tartozó unoka, illetve a nagyszülő és a testvér - azonos értékhatárok figyelembevételével - 15 százalék, 21 százalék, valamint 30 százalék illetéket köteles fizetni. Egyéb megajándékozottak esetén az illeték mértéke még ennél is magasabb: 18 millió forintig 21, a 18 millió feletti rész után 35 millióig 30, a 35 millió forint feletti rész után pedig már 40 százalék. Ez azt jelenti, hogy az egymillió forintos baráti ajándék után 400 ezer forintot kell az államnak befizetni.

A takarékbetét megszerzése illetékmentes

Pénz ajándékozásával kapcsolatban igen fontos előírás, hogy a takarékbetét ingyenes megszerzése mentesül az ajándékozási illeték alól. Takarékbetétnek tekinti az APEH e körben a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeget és kamatát, ideértve a magánszemély bankszámla-, illetőleg folyószámla-szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.

Amennyiben tehát a pénz ajándékozása ilyen formában, azaz banki átutalással történik, az ügylet mentesül az ajándékozási illeték alól. Ha viszont bankszámláról felvett pénz (tehát készpénzt) ajándékozunk, az ügylet illetékköteles - hívja fel a figyelmet az APEH. A mentességi körbe tartozik ugyanakkor az az eset is, amikor a magánszemély saját bankszámlájáról egy másik bankszámlára utaltat át egy összeget.

Fontos tudnivaló, hogy ha a takarékbetét fogalma alá tartozó ügyletről okiratot állítanak ki, vagy a fent említett összeghatárt meghaladja, az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettséget tehát nem befolyásolja az illetékmentesség - olvasható a tájékoztatóban.