Irak betart a nagy olajcégeknek

Átgondolja Irak támogatását az Egyesült Államok. Az USA az elmúlt öt évben 48 milliárdot pumpált az iraki infrastruktúra újjáépítésébe, még többet a biztonsági intézkedésekre, most viszont felülvizsgálnák a további támogatások mértékét. Az olajnagyhatalom Irak ugyanis a 2008-as első félévben 79 milliárd dollár többletet könyvelhetett el a központi költségvetésben, amit természetesen elsősorban a megugrott olajbevétel gerjesztett.

Paul Wolfowitz, a Világbank korábbi elnöke már 2003 márciusában azt mondta, hogy az olajbevételek 50 és 100 milliárdot hozhatnak Iraknak a következő két-három évben, ezért az ország hamarosan képes lesz arra, hogy saját maga finanszírozza újjáépítését. Az amerikai kongresszus mégis csak most gondolkodott el mélyebben.

A felügyeleti szerv az utóbbi időben egyre többször kérdőjelezte meg, hogy mire költik az amerikai adófizetők pénzét Irakban - írja a BBC. Az új jelentésben pedig kifejezetten nehezményezik, hogy 40 millió dollár ment el az északi Diyala megyében egy börtön építésére, amit be sem fejeztek. Az iraki hatóságoknak is jutott a kritikákból, őket azért marasztalták el, mert a bagdadi szennyvíz kétharmada továbbra is mindenféle szűrés nélkül kerül a folyókba annak ellenére, hogy ennek a problémának a megoldására is szép summát szántak.

Az amerikai kormány ráadásul csupán a vállalkozói szolgáltatásokra 85 milliárd dollárt költött 2003 és 2007 között. Az összeg a kongresszus pénzügyi osztálya (CBO) szerint 2008 végéig elérheti a 100 milliárdot. A támogatók szerint gazdaságosan jártak el, de vannak olyan dokumentumok is, amik a költekezés túlzott mivoltját támasztják alá. A kormány által megbízott biztonsági alvállalkozókkal kapcsolatos aggodalmakat csak növelte, hogy az intézkedések ellenére szeptemberben 17 irakit agyonlőttek.

Többszázezren vállalkoznak

A CBO szerint az USA sokkal több vállalkozót foglakoztat Irakban, mint eddig bármelyik háborúban. A szervezet adatai szerint jelenleg 190 ezer ember dolgozik ebben a szektorban Irakban és a szomszédos országokban. Húsz százalékuk amerikai, 40 százalék az adott ország állampolgára, a többi pedig külföldi munkás. E szolgálatatások a logisztikától a biztonsági intézkedéseken keresztül az élelmiszerellátásig terjednek. A 85 milliárdos szerződések túlnyomó része Irakban köttetett, a többi egyebek mellett Kuvaitban és Szaud-Arábiában.

A biztonsági szektor a "kitüntetett figyelmet" azután kapta, hogy a Blackwaters katonai vállalat munkatársai is szerepet kaptak abban az incidensben, amiben 17 iraki veszítette életét. Az amerikai igazsági minisztérium a közeljövőben dönt arról, hogy vádat emel-e az ügyben. A vállalat, ami önvédlemre hivatkozott, bízik abban, hogy nem lesznek komoly következményei a történteknek.

Közel húszmilliárd csak a biztonságra

A CBO adatai szerint az amerikai állam összesen 19 milliárd dollárt költött egyedül a biztonsági intézkedésekre Irakban. A biztonsági szektorban 25-30 ezer ember dolgozik, közülük 10 000 közvetlenül az USA kormányának és körülbelül 20 000 az iraki kormánynak. Egy privát és egy katonai biztonsági szerződés költsége megközelítőleg azonos, a szolgáltatás is hasonló, csak békeidőben a civil megegyezéseket nem kell megújítani.

A kritikák mellett a mostani kongresszusi jelentés azért kiemeli azt a 34 millió dollárból finanszírozott programot, amelynek hatására csökkentek az olajvezetékek elleni támadások. Az olajkitermelés ugyanakkor ennek ellenére még mindig nem érte el a háború kitörése előtti szintet.

Az első hét hónapban Irak 43 milliárd dollárért 411 millió hordó kőolajat exportált - közölte az iraki olajügyi minisztérium szóvivője. Amennyiben nem változnak a körülmények, az idei olajbevétel meghaladhatja a 70 milliárd dollárt is - tette hozzá. A 2003-as amerikai invázió óta az idén májusban volt a legnagyobb az olajexport, napi 1,99 millió hordó. A júniusi és a júliusi kiviteli adatok ettől valamelyest elmaradtak.

Nem adja az olajat a kormány

Az iraki kormány pedig időközben úgy döntött, inkább megvétózná azokat a rövidtávú szerződéseket, amiket külföldi olajvállalatokkal írt volna alá - közölte egy vezető amerikai diplomata Bagdadban. Az is előfordulhat, hogy egyikkel sem sikerül tető alá hozni a megállapodást. A vállalatok egy része még nyitott a további tárgyalásokra, a többi azonban nem vesztegetné tovább az idejét - tette hozzá.

A hat, egyenként egyébként több mint 500 millió dolláros szerződést nemzetközi olajvállalatokkal kötötte volna az iraki állam. A megegyezések lehetővé tették volna a cégek számára, hogy négy évtizede először befolyást nyerjenek az egy OPEC tagállamának olajszektorában. A szerződéseket már az év elején aláírták volna, ha sikerül megegyezni a feltételekről.

A vállalatok között a Shell és a PHB Billiton partnerként szerepelt, az Anadarko-Vitol-Dome konzorciumként, a Chevron és a Total szintén partnerként, a Royal Dutch Shell, a BP és az Exxon Mobil pedig önállóan. Az Anadarko és néhány partnere már a tárgyalások alatt feladta.

Az iraki kormány még június végén döntötte el, hogy összesen 35 külföldi - többek között amerikai, brit, francia, orosz, indiai, kínai - céget enged be az ország olajiparába. A privatizációra azért van szükség, mert az 1973 óta állami kézben lévő iraki olajiparban régóta elmaradtak a fejlesztések, pedig az ország hatalmas, viszonylag könnyen kitermelhető olajkincs fölött ül.

Olajnagyhatalom - lehetne

Iraknak összesen 115 milliárd hordó ismert tartaléka van, ezzel a harmadik legnagyobb olajhatalom, de az elmaradt infrastruktúra miatt viszonylag kevés olajat hoz a felszínre. Az iraki kormány azt reméli, hogy a külföldi cégek bevonásával 5 év alatt a jelenlegi 2,5 millióról napi 4,5 millió hordóra növelheti a kitermelést.

Ezeken a cégeken felül jött szóba az említett öt, akikkel versenyt kizáró különszerződéseket kötött volna a kormány. A szerződéskötés meghiúsulását - akkor még csak csúszásról volt szó - a francia AFP hírügynökség júliusban úgy értelmezte, hogy az iraki kormány nem kíván részesedést adni a cégeknek az eladott olaj után, pusztán tanácsadói díjat fizetne nekik, miközben a cégek érdeke éppen a forgalom utáni részesedés megkaparintása lenne.