Nem fehérebb a magyar gazdaság

A korábban gondoltnál jóval kisebb lehet a megszorító ciklusban hozott kormányzati intézkedések gazdaságfehérítő hatása a lakossági jövedelmeknél - olvasható ki a jegybank tegnap publikált inflációs jelentéséből.

Nem hozott gyökeres fordulatot az MNB inflációs jelentésének időközi felülvizsgálata - legalábbis erre a következtetésre juthatunk a tegnap publikált anyag áttanulmányozásával. Nem változott az idei maginflációs vagy fogyasztóiárindex-előrejelzés, miközben a jövő évi headline infláció várható értékét is csak egy tizeddel csökkentették a jegybanki szakértők, 4,2-ről 4,1 százalékra - tájékoztat a Napi Gazdaság.

Ennél jobban belenyúltak ugyanakkor a jövő évi és 2010-es maginflációs adatba, mindkét esetben érdemi csökkenéssel kalkulálva. Ez a növekedés visszaesésével (jövőre 3,2 helyett csak 2,6 százalékos bővülést várnak), ennek nyomán a bérkiáramlás lassulásával, a várhatóan kedvező mezőgazdasági terméseredményekkel és a forintárfolyam erősödésével is magyarázható.

Egy másik eltérést a korábbi várakozásoktól a gazdaság fehéredése kapcsán regisztrálta a jegybank. Miközben ugyanis az elmúlt másfél év kormányzati intézkedései (például a kényszervállalkozói státusok fokozottabb ellenőrzése) nyomán "kézenfekvő mechanizmus" lenne a kisvállalkozói jövedelmek bérjövedelemként történő megjelenése, ez nem olvasható ki a bérstatisztikából. Az MNB-analízis szerint a fehéredési tétel alapján várható hatás elmaradására magyarázat lehet, hogy a kisvállalkozói kör fehéredése inkább egy átlag alatti bérszinten lép be a gazdaságba, azaz nem okoz számottevő felfelé torzítást a bérekben.

Más tételeknél sem találtak rá a jegybanki szakértők a fehéredés jeleire. A gazdaság készpénzigényességének jelentős növekedése az elmúlt évben ugyanis éppenséggel bizonyos gazdasági tevékenységek "feketedésére" is utalhat - áll a jelentésben.

Restriktív politika, sínylődő kisvállalkozások

Az új gazdaságpolitikai helyzethez való alkalmazkodás nehézségeit számos más folyamat is jelzi. A jelentés szövegéből így például arra lehet következtetni, hogy a kisebb vállalkozásoknak érzékelhető sokkot okoztak az olyan kormányzati intézkedések, mint például a szakmai minimálbér emelése, ezt a jelek szerint nem tudták kigazdálkodni.

De a restriktív költségvetési politikát és ennek nyomán a gazdaság visszaesését a lakosság is megérezte: teljes jövedelmi pozíciója az átlagbéreknél rosszabbul alakulhatott, amit alátámaszt az "egyéb jövedelmeket" (ami a lakosság teljes jövedelmének több mint harmadát teszi ki) kitermelő ágazatok gyengébb teljesítménye. Különösen igaz ez az építőiparból származó vállalkozói jövedelmekre, ami összhangban állhat az elmúlt időszak rendkívül gyenge építőipari és újlakás-építési teljesítményével.

Mindezek után már csak hab volt a tortán a nemzetközi pénzpiaci válság, ami a korábban feltételezettnél erősebben hathatott a lakosság pénzügyi megtakarításokból származó jövedelmeire - írja a Napi Gazdaság.