A tenger új csodái - ismeretlen tengeri élőlényekre bukkant egy kutatócsoport

A tengeri állatok nyelvén élősködő parazita egyike annak a több száz eddig nem ismert élőlénynek, amelyet a Nagy-korallzátony eddig kevésbé kutatott részein és egy harmadik, távolabbi zátonynál  fedezett föl egy nemzetközi kutatócsoport. Képgalériánkban megelevenedik a Lizard- és Heron-sziget, valamint az északnyugat-ausztráliai Ningaloo-zátony színpompás élővilága.

A Census of Antarctic Marine Life átfogó fajszámlálási program már eddig is számos jelentős és egyben látványos eredményt hozott. A program keretében 23 állam kutatócsoportjai térképezik fel az Antarktisz vizeinek ma még sok meglepetést tartogató élővilágát, s már számos eddig soha nem látott élőlényt gyűjtöttek be. Legutóbb egy víz alatti "csillagváros", több tízmillió kígyókarú tengeri csillag élőhelye tárult elénk, amelyet az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet munkatársai vettek filmre egy Új-Zéland partjaitól délre fekvő mélytengeri hegységben. (Az eredményről lásd fotókkal illusztrált beszámolónkat.)

A program nemrégiben újabb lélegzetelállító eredményeket hozott: több száz új állatfajból gyűjtöttek példányokat és készítettek felvételeket annak a négyéves expedíciónak a tagjai, amely az Ausztrália partjaihoz közel húzódó Nagy-korallzátony Lizard és Heron nevű szigeteihez, illetve a kisebb, északnyugat-ausztráliai Ningaloo-zátonyhoz közeli vizek élővilágát kutatja - olyan vizeket, amelyek régóta ismertek a sportbúvárok előtt.

"Mindannyiunkat meglepett, az itt talált ismeretlen élőlények, elsősorban is a lágykorallok, ászkarákok, ollós ászkák és férgek változatossága, különösen egy olyan helyen, ahol gyakorta merülnek búvárok. A tengeri élővilágról szóló ismeretünk jelenleg nem több, mint csepp a tengerben" - mondta el az expedícióban részt vevő dr. Julian Caley, az expedícióban vezető szerepet vállaló Ausztrál Tengerkutató Intézet (Australian Institute of Marine Science, AIMS) vezető kutatója.

A szeptember 18-án közölt előzetes beszámoló szerint az expedíció során begyűjtöttek:

• körülbelül 300 lágykorallfajt, amelyek mintegy fele eddig ismeretlen volt a tudomány előtt;
• többtucat parányi rákfajt, amelyek eddig szintén ismeretlenek lehettek;
• az általunk ismert piócák rokonai, a soksertéjűek (Polychaeta) számos, valószínűleg új faját. A Lizard-sziget vizeiben talált fajok akár kétharmada is új faj lehet;
• több felemáslábú rákfajt, amelyeknek, a becslések szerint 40-60 százalékát most először írják le tudományosan;
• garnélarákokhoz hasonló apró ollósászka-fajokat, amelyek közül néhány ollója a testénél nagyobb.

További képek galériánkban

Közel száz eddig ismeretlen ászkarákfajt (Isopoda) is dokumentáltak. A tengerek keselyűiként is emlegetett ászkák némelyike halak tetemét fogyasztja, más fajok parazita életmódot folytatnak - a halászkák (Cymothoidea) a halak nyelvén élősködnek, s olykor teljesen felélik ezt a szervet.

Felvételek készültek a gyönyörű és igen ritka Cassiopeia-medúzáról, amint a vízfelszín alatt fejjel lefelé lebegve, karjait maga alatt úsztatva "napoztatja" a vele szimbiózisban élő algákat.

További képek galériánkban

A felmért eddig ismeretlen élőlények mellett a kutatócsoport új módszereket is bevezetett, amelyek segítségével a jövőben könnyebbé válhat a korallzátonyok egészségi állapotának, fajbőségének és biológiai összetételének mérése és összehasonlítása.

A jövőbeni kutatás megkönnyítésére az expedíció munkatársai műanyag vázakat, a tenger élőlényeinek szánt "babaházakat" hagytak maguk után az óceánfenéken. Az önálló korallmonitorozó szerkezetektől (Reef Monitoring Structures, ARMS) azt remélik, hogy a következő évek során ide visszatérve megtalálják bennük a Lizard- és a Heron-sziget vizei élővilágának példányait. A három helyszínre a tervek szerint a következő három esztendőben évente visszatérnek a kutatók, hogy felmérjék a klímaváltozás által vagy egyéb okokból fellépő változásokat.

További képek galériánkban

"A korallok világát számtalan hatás pusztítja az óceánok elsavasodásától, az egyéb szennyezéseken, felmelegedésen, a tengeri csillagok elszaporodásán át a túlhalászatig" - magyarázza dr. Ian Poiner, az Ausztrál Tengerkutató Intézet igazgatója. "Csak úgy leszünk képesek felbecsülni a fent említett jelenségek valódi szerepét és megoldást keresni a problémákra, ha rendszeres adatvételekkel nyomon követjük a korallvilág biodiverzitásában megjelenő változásokat."