Áramütés végzett az elveszett kerecsensólyommal

Rómeó, a fiatal kerecsensólyom egyike volt annak a 19 fiatal madárnak, amelyet a magyar és szlovák szakemberek műholdas jeladókkal szereltek fel, hogy nyomon kövessék mozgásukat. Augusztus végén Rómeó keletnek vette az irányt, de szeptember elején nem érkezett róla több jel. Ekkor már Oroszországban volt.

Rómeóra, a fiatal hím kerecsensólyomra 2008. június 10-én, a Rajka közelében lévő fészekben tettek műholdas jeladót a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei. Néhány nappal később a madár kirepült. Eleinte a fészek környékén próbálgatta a szárnyait, de másfél hónap múlva már egészen Ipolytarnócig merészkedett, hogy aztán visszatérjen a szülői fészek közelébe. Innen egy kis ausztriai kirándulást tett, de nem ment túl messzire: Bécstől néhány kilométerre délre töltött két hetet. Az utolsó, nagy út augusztus 19-én kezdődött, amikor Rómeó a schwechati repülőtér közeléből elindult kelet felé.

A következő két hétben Szlovákián keresztül Ukrajnába repült, majd Moldávia következett. Útját folytatva kelet felé, ismét Ukrajnába jutott, aztán Harkov közelében átlépte észak felé az ukrán-orosz határt. Mintegy 200 kilométerre megközelítette Moszkvát, de végül délkeletre fordult. Utolsó jelei egy Umet nevű városka közeléből jöttek szeptember közepén.

A jelek megszűnése után a szakemberek felvették a kapcsolatot orosz kollégáikkal, majd szeptember 28-án Igor Karjakin, orosz ornitológus sikeresen eljutott arra a helyre, ahonnan Rómeó adója utoljára adott. Sajnos, Rómeónak már csak a lábait (a jelölőgyűrűkkel) és szárnyait találta meg egy középfeszültségű oszlop alatt, a megadott koordinátáktól néhány méterre. Az áramütéstől elpusztult madár többi részét valószínűleg egy róka vihette el, mert sem a madár teste, sem a jeladó nem került elő.

Az információ megerősíti azt a feltételezést, hogy az áramütés nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is komoly veszélyt jelent a fiatal kerecsensólymokra (és feltehetően más ragadozó madarakra is). Magyarországon, az MME jelenleg éppen azon dolgozik, hogy elkészüljön a fokozottan védett és védett madarak szempontjából legveszélyesebb középfeszültségű vezetéksorok térképe.

Rómeó útja

"Rómeó halála, bármennyire is rossz hír, segít megérteni, hogy merre járnak a kárpát-medencei kerecsenek, és milyen veszélyekkel kell szembenézniük a nagyvilágban" - olvasható a szervezet közleményében. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett nemzetközi LIFE program során felszerelésre kerülő műholdas jeladók használatának fő célja ugyanis a magyar és szlovák kerecsenek mozgásainak, és ezáltal a fő veszélyeztető tényezők feltérképezése, majd - lehetőség szerint - azok csökkentése.

Felszerelt sólymok

Jelenleg 20 fiatal kerecsensólymonműködik jeladó. A készülékek már eddig is sok újdonsággal szolgáltak a fokozottan védett kerecsensólymok életének részletesebb megismeréséhez, és valószínűleg még számos újdonságra derül fény a program végéig. Minderre azért van szükség, mert a kerecsensólyom világszerte veszélyeztetett, állománya - Kárpát-medencét kivéve - az egész világon csökken. Európában hazánktól nyugatra már csak Ausztriában és Csehországban fordul elő kis számban ez a keleti elterjedésű faj, valamint néhány tucat fészkelő párból álló állomány él Szlovákiában, és Szerbiában. A kontinensen a faj fennmaradása nagyban függ a magyar állománytól, amely a maga mintegy 180-200 fészkelő párjával Európában a legerősebb.