Kockázatos devizahiteleinkről ír a FAZ

Vágólapra másolva!
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyarországi helyzetről írt cikkében példátlan függőségként jellemzi a magyarországi lakosság devizában történt eladósodását. Rosszak a hazai bankok betét-kölcsön viszonyai is, de azértez még nem Izland.
Vágólapra másolva!

A pazarlás ára címmel kommentárban foglalkozott a Magyarországon kialakult helyzettel pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A konzervatív német napilap bevezetőjében megállapította, hogy a Kelet-Európában kialakult piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot sújtja teljes dühével a pénzügyi válság.

Az újság szerint a korábbi mulasztásokkal magyarázható, hogy az országot a többi posztkommunista államnál keményebben érintik a nemzetközi válság következményei. Az egykori "mintadiák" az elmúlt években - függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól - lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, ezért most az állampolgároknak nagy árat kell fizetniük.

Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, Magyarország így - az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül - nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.

Az állam felelőtlen gazdálkodása - mint a FAZ írta - hatással volt a magyar polgárokra is. A jegybank figyelmeztetései ellenére sok magyar az elmúlt években a jelentős kamatkülönbség miatt a kedvezőbbnek vélt külföldi valutahitelekből finanszírozta a lakással, az autóval, illetve magánfogyasztásával kapcsolatos kiadásait.

Ezeknek a háztartásoknak hiteleiket most növekvő költségek mellett kell visszafizetniük, ami tovább csökkenti az amúgy is gyenge magánfogyasztást. Az összes hitelvolumen több mint a fele nem forintban, hanem külföldi valutában, mindenekelőtt euróban és svájci frankban jelentkezik, és ehhez hasonló függőség egyetlen más kelet-európai országban sem alakult ki.

Ráadásul a pénzintézetek betét-kölcsön viszonyai sehol másutt nem olyan kedvezőtlenek, mint Magyarországon - írta a lap, utalva arra, hogy a hitelvolumen a betétek 132 százalékára rúg. Ez a függőség, úgymond, Magyarországot sebezhetővé teszi, s mindez tőkekivonáshoz és a forintra nehezedő nyomáshoz vezetett.

Az újság a továbbiakban beszámol arról, hogy az MNB - 300 bázisponttal növelve - 11,5 százalékra emelte az irányadó kamatot. Ez az erőteljes intézkedés ismét bizalmat teremthet, csillapíthatja a túlfűtött hangulatot - fogalmazott a az újság.

A tekintélyes német konzervatív orgánum ennek kapcsán hangsúlyozta: Magyarország semmiképp sem olyan "csődeset", mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország.

Az állami pénzügyek tervezett szanálásának felgyorsítása hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához - írta a lap, utalva arra is, hogy az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára. Magyarország - említi a FAZ - négy éve tagja az EU-nak, de az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll.