Brüsszel hivatalosan még 0,7 százalékos növekedéssel számol, de ez a becslés még nem vette figyelembe a legújabb módosításokat. Az uniós elemzés szerint a válság két úton hat a magyar gazdaság teljesítményére: egyrészt a nyugati piacok beszűkülése rontja az exportra termelők kilátásait, másrészt hazai hitelek drágulása csökkenti a fogyasztást - írja a Napi Gazdaság.
Az Országgyűlés összesen 30 órás időkeretben tárgyalja a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztést; a keddi vezérszónoki és további felszólalásokra 11 órás időkeret áll a képviselők rendelkezésére.
Lendvai Ildikó, szocialista vezérszónok és frakcióvezető kiemelte: a köz- és piaci szféra munkahelyvédelmének, a 13. havi nyugdíj megőrzésének, valamint a hazai vállalkozások további segítésének komoly ára van, amelyet a társadalomnak közösen kell megfizetnie.
A kormányzati védelem ára egyebek mellett a közalkalmazottak stagnáló fizetése, a tizenharmadik havi nyugdíj megszorításai és a nem csökkenő adóelvonások. A közös felelősségvállalás elmaradása azonban a jövő évi költségvetés tervezetében foglaltaknál jóval súlyosabban károsítaná az országot, hiszen egyszerre lehetne számolni a gazdaság, az államháztartás és a forint összeomlásával - fejtette ki az MSZP frakcióvezetője.
Élesen bírálta a kis önkormányzatok összevonását Kósa Lajos (Fidesz), mert - mint mondta - az önkormányzati reformot a fővárossal kellene kezdeni, amelynek sokkal nagyobb a befolyása az ország gazdaságára. Hozzáfűzte: Budapesten az ország GDP-jének több mint 40 százalékát termelik meg.
Kósa Lajos szerint 2000 önkormányzattal számolva maximum 40 milliárd forintot lehet megspórolni, ami a rendszer egészét tekintve szinte semmi, egy feleslegesen megépített 4-es metró megálló többe kerül.
"A picikkel nem lehet kezdeni, mert ha a szamosangyalosi önkormányzaton 70 százalékot megtakarítunk, az sem éri el az 50 millió forintot. Kezdjük a fővárossal! Maga a főpolgármester, a kerületi polgármesterek folyamatosan azt mondják, lehetetlen így működtetni egy nagyvárost" - jegyezte meg.