Válság és a színlelt demokrácia

Vágólapra másolva!
A válság - akárcsak a fellendülési periódusok - kiélezik a szociális feszültségeket. A mostani globális krízis azonban Magyarországon több más folyamathoz is kapcsolódik. Lengyel György szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a válság nem egyszerűen pénzügyi természetű nálunk, hanem sokkal súlyosabb: a demokratikus konszolidáció esélyeit érinti. A Medián kutatási igazgatója, Karácsony Gergely ugyanakkor arról beszélt az [origo]-nak, hogy a lakosság egyre borúlátóbban ítéli meg a jövőt.
Vágólapra másolva!

A gazdasági válságok általában az osztály jellegű, materiális alapú konfliktusokat élezik ki, ellentétben a fellendülési periódusok presztízs jellegű feszültségnövekedésével - állapította meg Lengyel György gazdaságszociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Az [origo] kérdéseire válaszolva Lengyel György hangsúlyozta, hogy az osztálykonfliktusok jelentkezhetnek például kollektív formában, sztrájkok révén, ám itt nemcsak a munkavállalók és a munkaadók közötti konfliktusok éleződhetnek ki.

Előfordulhat az is, hogy a sztrájk a munkavállalók különböző rétegei közötti viszonyt teszi feszültebbé. Akik ugyanis rosszabb érdekérvényesítési helyzetben vannak, esetleg passzív, illetve ártatlan elszenvedői egy sztrájkhelyzetnek, azok nem feltétlenül értik meg, nem feltétlenül támogatják a munkabeszüntetéseket.

Társadalmi szolidaritás kell

Egy gazdasági válság általános hatásait tehát a társadalmi szolidaritás erősítésével lehet leginkább elhárítani. Olyan erőfeszítésekkel, amelyek megakadályozzák a tömeges elbocsátásokat, a közüzemi díjakat nem fizetők számának ugrásszerű emelkedését, és megelőzik azt, hogy az emberek tömegesen veszítsék el otthonaikat. (Az ombudsman, Szabó Máté ezzel egybecsengő fellépéséről és az áramszolgáltatókról keretes írásunkban olvashatnak.)

Ugyanakkor a fellendülés időszakában más problémákat kell kezelni, így például a növekedést jobban kihasználók és a lemaradók, a kevésbé gyarapodók közötti feszültséget kell csökkenteni. "Ez természetesen sokkal könnyebb feladat a szakpolitika, a szociálpolitika számára" - hangsúlyozta a szociológus.

Romlik a hangulat

Lengyel ezután rátért a magyar sajátosságokra is. Előrebocsátotta ugyanakkor, hogy jelenleg még megbízható szociológiai kutatások nem készülhettek a krízis hazai hatásairól, hiszen gyakorlatilag októberben érte el a válság Magyarországot. Ugyanakkor néhány gyors körkérdésből már kiderült, hogy az emberek hangulata romlik, egyre súlyosabbnak ítélik a helyzetet, elhúzódó válságra számítanak, jóllehet többségük még nem érzékeli a saját bőrén a krízist.

Mindezt a legfrissebb statisztikák is alátámasztják. Miközben a munkanélküliség még csak tizedszázalékpontokkal nő, addig az ipar már jelentősen visszaesett. Az ipari termelés Magyarországon éves szinten 2008 novemberében - munkanaphatástól megtisztítva - 10,1 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) január 8-án közzétett jelentése szerint.

Ugyanakkor a KSH január hetedikén publikált adatai azt mutatják, hogy a 2008 szeptember-novemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 908 ezer volt Magyarországon, ami "csak" 15 ezerrel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma 0,3 százalékponttal 330 ezerre emelkedett. Azaz 7,5-ről 7,8 százalékra bővült az egy évvel korábbihoz képest.

A jövő került veszélybe?

A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 57,1 százaléknak felelt meg, ami 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Mindezek az adatok még nem jeleznek drasztikus romlást.

Ugyanakkor feltűnő, hogy a munkanélküliek 19,4 százaléka a 15-24 éves korosztályból került ki, ami 0,6 százalékponttal volt magasabb, mint a megelőző év azonos időszakában. E korcsoportban mind a munkanélküliségi ráta, mind a foglalkoztatási ráta 20,4 százaléknak felelt meg a KSH szerint. Mindez azt jelenti, hogy e korcsoport zöme, majdnem 60 százaléka meg sem jelenik a munkaerőpiacon. Ezek többsége tanul, sokan azonban nem, és még munkát sem keresnek, legalábbis hivatalosan nem, tehetjük hozzá.

A Közép-Dunántúlt érinti súlyosan a mostani válság

Míg a válság elsősorban a jövőben fontossá váló korosztályokat sújtja, addig az iparágak közül is a modernebbek szenvedik meg a krízist. Ennek tudhatók be a nagyarányú elbocsátások az autóiparban és az elektronikában. E leépítések a legfejlettebb megyéket, főleg a Közép-Dunántúlt (Komráom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyét) érintik elsősorban.

Kedden nyilvánosságra került adatok szerint e régióban háromszor nagyobb a munkanélküliek számának emelkedése, mint az ország egészében. A Közép-Dunántúlon egy év alatt 23 százalékkal emelkedett a nyilvántartott munkanélküliek száma a Fejér Megyei Hírlap szerint.(A viszonyítási alap 2007 decembere volt.) Mindeközben Magyarországon átlagosan 7,3 százalékkal nőtt a munkanélküliség.

Nehéz a helyzet Komárom-Esztergomban

Komárom-Esztergom megyében például 2007 novemberétől 2008 novemberéig csaknem 16 százalékkal nőtt a munkanélküliség. Ez elsősorban a Magyar Suzuki, a Foxconn, a Borg-Warner és más cégek elbocsátásainak "köszönhető". A Komárom városában működő Perlos pedig decemberben, illetve januárban összesen 1100 dolgozót küldött el, és kedden bejelentette: az egész gyárát leállítja 2009 júniusáig. Nagyarányú elbocsátások voltak mindemellett Veszprém és Fejér megyében is, a régió két másik tagmegyéjében is.

Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala sem úszta meg azonban a válságot, és a Nyugat-Dunántúlon kívül a központi régió, Pest megye és Budapest is az elsők között szenvedte meg a krízist. A KSH egyik friss kiadványa szerint éppen ezekben a régiókban, a központi és a közép-dunántúli területeken volt a legtöbb beruházás 2001-2007 között. A beruházások teljesítményértékét vizsgálva a KSH ugyanis megállapította: az invesztíciók több mint fele e két térségbe érkezett. A központi régió 37,3, a közép-dunántúli pedig 13,6 százalékkal részesedik a beruházásokból.