Válságkezelés tb-kedvezménnyel

A tömeges elbocsátások megakadályozása érdekében társadalombiztosítási (tb) járulék csökkentésésével kellene ösztönözni azokat a cégeket inkább részmunkaidőben, vagy kevesebb fizetéssel foglalkoztatnák tovább dolgozóikat, ahelyett hogy kirúgják őket - javasolja a PricewaterhouseCoopers. A tanácsadó cég munkaanyagában számos egyéb intézkedést javasol a cégek likviditásának megőrzése, a beruházási kedv élénkítése és az EU-támogatások könnyebb elérhetősége érdekében. 

A válságra való tekintettel ideiglenes adózási és adminisztratív szabályok bevezetését kezdeményezte még tavaly decemberben a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó cég, az ezzel kapcsolatos munkaanyag már a pénzügyi tárcánál van.

Az átmeneti, 1-2 éves időtartamra javasolt intézkedések összességében nem okoznának lényeges költségvetési bevételkiesést, de ösztönöznék a munkahelymegtartást, segítenék a cégek likviditásának megőrzését és a beruházási kedvet is élénkítenék az állami és uniós támogatások feltételrendszerének könnyítésével. Lényeges, hogy egyik rendelkezés sem igényelne hatalmas jogalkotói munkát, így akár már kora nyárra hatályba léphetnének.

Elháríthatalan ok a válság

A válság miatt megnőtt a valószínűsége annak, hogy egy cég szállítói késedelmesen, vagy egyáltalán nem fizetnek, a PwC ezért javasolja a kétes követelésekre szóló céltartalékképzés szabályainak megváltoztatását. Jelenleg a teljes követelésállomány legfeljebb 25 százalékára lehet céltartalékot képezni - ezáltal a társasági adófizetést elhalasztani -, de csak olyan számlák után, amelyeket már legalább egy éve nem fizettek ki. A tanácsadók ideiglenesen az időkorlátot és a 25 százalékos limitet is eltörölnék, így növekedne a cégek likviditása, hiszen az adót csak akkor kellene megfizetni az ilyen követelések után, ha a pénz befolyt.

Szintén adóhalasztást jelentő veszteség-elhatárolást jelenleg csak korlátozott esetben, az APEH engedélyével hajthat végre a vállalkozás. Az adóhatóság akkor adja meg a hozzájárulást, ha a veszteség elháríthatatlan külső ok miatt keletkezett. A PwC szerint a válság az utóbbi kategóriába tartozik, így átmenetileg szüneteltetni kellene az engedélyeztetést és a veszteség-elhatárolás lehetőségét ki kellene terjeszteni a különadóra és az iparűzési adóra is - hangsúlyozza Erdős Gabriella. A PwC cégtársa szerint ez a rendelkezés nem csak a válság miatt lenne reális lépés, hiszen egy ciklikusan működő, például építőipari vállalkozás esetén teljesen normális, hogy előbb jelentkeznek a költségek átmenetileg veszteséget okozva, és egy új adóévben folyik be a nyereség. Új társaság alakulása esetén a tevékenység kezdetét az árbevétel keletkezésével datálnák a PwC szakértői, így addig nem kellene a számviteli beszámolókkal bajlódni, amíg az új cég még csak a beruházási szakaszban tart.

Tb-kedvezmény kirúgás helyett

A friss diplomások Start-programjához hasonló társadalombiztosítási járulékkedvezményt adnának a szakértők azoknak a cégeknek, amelyek az elbocsátás helyett más módszert alkalmaznak, például részmunkaidőben foglalkoztatják tovább az alkalmazottakat, vagy csökkentik a fizetésüket, esetleg a korábbi két-három műszak helyett egyre állnak át. Ez ugyan adóbevétel-kiesést jelent, de nem olyan mérétkű, mintha elbocsátanák a dolgozót, akinek még munkanélküli segélyt is kellene fizetni.

A megváltozott gazdasági körülmények miatt számos vállalkozás kerülhet abba a helyzetbe, hogy egy korábban megítélt vissza nem térítendő támogatást, vagy adókedvezményt vissza kell fizetnie, mert a feltételeket, például a cégnél dolgozók létszámának növelését, vagy az árbevétel emelkedését nem tudja teljesíteni. A támogatás vagy a kedvezmény megvonása miatt előfordulhat, hogy nem tudják végrehajtani a tervezett beruházásokat, ami a további gazdasági visszaesést generál, ezért a PwC szerint átmenetileg mentességet kellene adni a kritériumok teljesítésére, vagy enyhíteni azokon, hogy a jelenlegi környezetben túlzónak tekinthető hozamelvárások miatt ne csökkenjen a beruházási kedv. Problematikussá válhat a a fent említett okok miatt a fejlesztési tartalékok felhasználása is, amelyet az adózás előtti eredmény terhére különíthetnek el a vállalkozások legfeljebb 500 millió forint értékben, hogy legkésőbb 4 éven belül beruházást hajtsanak végre belőle. A tanácsadó cég szerint a 4 éves határidőt ki kellene tolni, és a beruházások ösztönzésére el lehetne törölni a felső korlátot is.

Alacsonyabb önerőt javasolnak az uniós támogatásokhoz

A szakértőknek az áfával kapcsolatban is számos javaslata született. Jelenleg a számla kibocsátásakor azonnal adófizetési kötelezettség keletkezik, pedig előfordul hogy az összeg jóval később folyik be. Be lehetne iktatni egy 3-6 hónapos időszakot, amelynek letelte után visszaigényelhető lenne az az áfa, amelyet olyan számla után fizettek be, amely még nem teljesült. Ha azonban a cégnek is van 3-6 hónapos tartozása, akkor az ahhoz kapcsolódó áfát nem igényelhetné vissza. A vállalkozások likviditását növelné az is, ha a behajthatatlan követelések áfáját levonhatnák.

Az uniós támogatások terén számos olyan lépésre lenne szükség, amely könnyebben elérhetővé teszi a forrásokat A PwC uniós tanácsadással foglalkozó menedzsere, Ascsillán Endre szerint a legfontosabb elem a támogatásintenzitás mértékének emelése lenne, vagyis kisebb önerőt kellene követelni a beruházásokhoz. Az Európai Unió szabályai bizonyos területeken jóval nagyobb szintet engedélyeznének mint amelyet Magyarország alkalmaz, így akár 10-15 százalékkal is növelni lehetne a támogatások összegét. Ha ez megtörténik, nem kell attól tartani, hogy 120-130 milliárd forintnyi forrás nem megy át a gazdaságba.

Vannak olyan támogatási területek, elsősorban a hátrányos helyzetű térségek pályázatai, amelyeknél nem hívják le a forrásokat, mivel nincsenek meg a beruházáshoz szükséges infrastrukturális feltételek, munkaerőhiány van, vagy nem tudják előteremteni a minimálisan megkövetelt önrészt. Jó néhány tízmilliárd forintot kellene átcsoportosítani más területre, például a gazdaságfejlesztési, vagy a regionális operatív programokba.

Ez nyilván feszültséget okoz majd az egyes tárcák között, de a megváltozott gazdasági környezet ezt kívánja. Szükség lenne a döntéshozatal felgyorsítására is, hogy minél előbb pénzt pumpáljanak a beruházók a gazdaságba - véli Ascsillán Endre, aki hozzátette: a mikro-, illetve a kisvállalkozások számára jó hitelprogramok vannak, de a középvállalkozások nem tudnak forrást szerezni az önerőhöz, ezért számukra is ki kellene dolgozni valamilyen programot.