A brit állam újra menti a bankokat

Újabb több százmilliárd fontos bankmentő csomag tervei készülnek Londonban, miközben az árfolyamzuhanásra játszó befektetők az ilyen spekulatív határidős ügyletek tilalmának feloldása után a jelek szerint máris akcióba léptek, évtizedes mélységekbe taszítva a banki részvényeket.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A The Daily Telegraph szombaton idézett forrásai szerint a brit kormány 200 milliárd font (58 ezer milliárd forint) költségvetési forrás felhasználását tervezi a bankrendszerben felhalmozódott rosszhitel-állomány kivásárlására. E nem teljesítő hiteltömeg kezelésére külön "rosszhitel-bankot" hoznának létre.

A 200 milliárd fontos újabb kötelezettségvállalással ezer milliárd font - az éves brit GDP-érték több mint kétharmada - közelébe emelkedne az az összeg, amelyet a brit kormány a bankrendszer megmentésére szán.

Nem ez az első megacsomag

London már tavaly ősszel minden idők legnagyobb, egyes esetekben - évtizedek óta először - bankállamosítással járó pénzügyi mentőprogramját jelentette be. Az akkori csomag közvetlenül 50 milliárd, kiegészítő elemeivel - garanciavállalásokkal, likviditási injekciókkal - együtt összesen 500 milliárd font elvi értékű volt. Mindehhez járult egy készülő, további 100 milliárd fontos készpénzalap, amelyet a bankoknak juttatnának a lakossági és üzleti szektor hitelezésének felújítása végett.

Vége shortolás tilalmának, újra lejtőn a brit bankok

Mindeközben ismét hatalmas arányú tőkekivonás kezdődött a legnagyobb brit bankok részvényeiből. Ez részben az amerikai nagybankok által nyilvánosságra hozott óriási negyedéves veszteségek hatása, de sok elemző szerint a jelenségben nagy része van annak is, hogy a hét utolsó kereskedési napján lejárt a "short selling", vagyis az árfolyamzuhanásra játszó spekuláció tilalma.

A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis péntekig volt érvényben.

Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat tavaly ősszel sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.

Mi a shortolás? Miért terjednek a rémhírek?

A rövid eladási ügylet lényege, hogy kezdeményezője az eladási tranzakció megkötésének pillanatában, illetve a későbbi visszavásárlás időpontjában érvényes, reményei szerint akkor már alacsonyabb árfolyam különbségéből húz hasznot. Az ilyen - általában intézményi - befektető rendszerint végig birtokon kívül marad: meg sem vásárolja, hanem a tényleges részvénybirtokostól az ügylet zárásáig kölcsönzi az adott részvénycsomagot. Ha a "short seller" elszámítja magát, és az árfolyamok a tranzakció-láncolat két végpontja között emelkednek, veszít az ügyleten.

Gyakran azonban az ilyen tőzsdei ügyletekre szakosodott befektetők gondoskodnak róla, hogy ez ne következzék be. A piaci felügyeletek és a tőzsdei vállalatok gyanúja szerint a piacokon egy-egy vállalatról hirtelen elterjedő negatív híresztelések szerzői maguk a short pozícióban lévő befektetők, akik az adott cég megrendült helyzetéről szóló pletykákkal próbálják a nekik kedvező irányba, vagyis lefelé szorítani az árfolyamot.

A Barclays az államosítási pletyka legnagyobb áldozata

Citybeli kereskedők szerint a tilalom lejártával máris megindult a rémhírterjesztés, amelynek egyik első áldozata a Barclays, a harmadik legnagyobb brit bankcsoport. A bank részvénye a hét utolsó kereskedési napjának utolsó órájában 25 százalékkal 98 pennyre, 1993 óta nem tapasztalt mélypontra zuhant a Londoni Értéktőzsdén, állítólag annak a híresztelésnek a hatására, hogy a pénzintézetet "pillanatokon belül" államosítják.

Gordon Brown brit kormányfő a szombati Financial Timesnak adott interjúban mindazonáltal valóban nem volt hajlandó egyértelműen kizárni, hogy egyes nagybankok a teljes államosítás sorsára juthatnak.

A miniszterelnök arra is kitért, hogy a bankoknak fel kell tárni rossz adóssággal teerhelt eszközeiket és azok veszteségeit le kell írni, hogy a bizalom a bankrendszerrel szemben visszatérjen.