Vágólapra másolva!
A nyár elején megszűnhet az alkalmi munkavállalói kiskönyv. Ezzel egyidejűleg kizárólag a háztartási munkák és a mezőgazdasági idénymunkák elvégzésére, illetve a közhasznú társaságoknál történő foglalkoztatás esetében tennék lehetővé az alkalmi munkavállalást.
Vágólapra másolva!

A napokban került fel az internetre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által elkészített, kormányzati elfogadásra váró, az alkalmi munkavállalás rendszerének a teljes átalakításáról szóló törvényjavaslat. A tervezet elfogadásával a jogalkotó olyan szabályozás kialakítását tűzte ki célul, amely az eddigieknél jobban kapcsolódik a munkaerő-piac működéséhez és a technológiai lehetőségekhez, egyszerűbb és olcsóbb foglalkoztatást tesz lehetővé, kifehéríti az alkalmi foglalkoztatást, annak jobb ellenőrizhetőségét szolgálja.

Mindezt akként kívánja megvalósítani a kormányzat, hogy az alkalmi foglalkoztatást az eddigiekkel ellentétben kizárólag három munkáltatói csoport számára tartaná fenn a jövőben, magánszemély munkáltatóknál a háztartási munkák ellátása érdekében, közhasznú társaságoknál helyettesítés, meghatározott feladat ellátására, illetve a mezőgazdasági idénymunkákra.

A tervezet indokolása szerint e speciális foglalkoztatási forma alkalmi jellege elsősorban nem időtartamában, hanem alkalmi mivoltában jelenne meg. Ennek érdekében rugalmasabbá tennék az eddigi előírásokat. Ez azt jelenti, hogy a háztartási munkáknál nem lesz semmiféle időbeli korlát, a másik két munkáltatónál évi 200, illetve azonos idénymunkánál évi 60 nap lenne az alkalmi munkavégzés maximális időtartama.

Szóban is meg lehet állapodni

Az új törvény elfogadásával megszűnne az alkalmi munkavállalói könyv. A felek főszabályként szóban állapodhatnának meg a munkaviszony létesítéséről. A munkáltatót ugyanakkor bejelentési kötelezettség terheli az APEH felé, így a várakozások szerint az alkalmi foglalkoztatás naprakészen nyomon követhető lenne, ami a gazdaság kifehérítése irányába hat.

A bejelentést főszabályként elektronikus úton, a kormányzati ügyfélkapun keresztül, vagy elektronikus aláírással kell teljesíteni. Az ügyfélkapu kódot a magánszemély munkáltatóknak is be kell szerezniük, bár esetükben lehetővé teszik a telefonon bejelentést, amit viszont utóbb elektronikus úton gyakorlatilag meg kellene erősíteni. A tervezet szövege szerint a szóbeli megállapodást követően legkésőbb a munka megkezdéséig, telefonos bejelentés esetén pedig az elektronikus megerősítéssel egyidejűleg munkaszerződést kell kötni. Ezzel összefüggésben a szakmai indokolás csak azt emeli ki, ha a bejelentés telefonon történik, a szerződést az általános munkajogi szabályok alkalmazásával írásban kell megkötni.

Az APEH-bejelentésben közölni kell a munkaviszony alkalmi jellegére történő utalás mellett a dolgozó személyi adatait, TAJ-számát, a munkanapok felsorolását, a munkakör, illetve a munkavégzési hely megjelölését, a személyi alapbér egy napra járó összegét. A bejelentést naponként, több egymást követő napot érintő foglalkoztatás esetén pedig az első napon, a munka megkezdéséig kell teljesíteni.

Nem kell mindig bevallást tenni

Az alkalmi munkaviszony alapján járó bruttó munkabér 25 százalékát kell a foglalkoztatónak közteherként megfizetni átutalással, illetve magánszemély munkáltató esetén csekken. A 2007. áprilisától bevezetett szabályokkal azonosan az alkalmi munkavállaló továbbra sem lesz jogosult teljes körű egészségbiztosításra, csak baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre. Ebből következően nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie sem. Az alkalmi munkaviszonyból származó bérjövedelmet nem kötelező bevallani akkor, ha a minimálbér éves szintre vetített összegét nem éri el és a dolgozó emellett más adóköteles jövedelmet nem szerzett.