Vágólapra másolva!
Az unió új tagországaiban az elmúlt öt évben átlagosan 5,5 százalékkal bővült a GDP, az átlagos gazdasági növekedés lényegesen meghaladta az előző öt esztendő 3,5 százalékos ütemét, mondta hétfőn az EU pénzügyi biztosa. Joaquín Almunia a 2004-es és a 2007-es EU-bővítésre visszatekintő prágai tanácskozáson vont mérleget, és beszédét közzétették Brüsszelben.
Vágólapra másolva!

Adatai szerint az új tagországokban az egy főre jutó jövedelem 1999-ben a régi tagországok mutatójának 40 százaléka, tavaly az 52 százaléka volt, pedig a régi tagországokban sem állt le a növekedés: 2004 és 2008 között átlagosan ugyanúgy évi 2,2 százalék volt, mint az előző öt évben.

A brüsszeli bizottság egyéb adataiból az is kiderül, hogy a bővítésből származó előnyök átlagosan évi 0,5 százalékpontot tettek hozzá a régi tagországok gazdasági növekedéséhez, és szintén átlagosan 1,75 százalékpontot az új tagországok GDP-növekedéséhez.

"Tudásintenzív" fejlődés

Az új tagországok 1999 óta megduplázták saját részarányukat a világkereskedelemben. Bővült az új és a régi EU-tagok közötti, valamint az új tagok egymás közti kereskedelme is, és 2007-ben az új tagok exportjának csaknem 80 százaléka a többi uniós országba irányult. A régi tagok exportjának 7,5 százaléka irányult az új tagországokba 2007-ben, egy évtizeddel azelőtt ez csak 4,75 százalék volt.

Fellendült a "szolgáltatásalapú" és "tudásintenzív" szektor: az új tagállamok exportjavainak "high tech" (fejlett technológiai) részaránya 2006-ban elérte a 14 százalékot, ami csaknem azonos a régi tagországok mutatójával.

Az EU 12 új tagállamában 3 millió új munkahelyet hoztak létre 2003 és 2007 között, és a munkanélküliség az unió átlagos szintjére csökkent. A hosszú távú munkanélküliség azonban tartós probléma az új tagországokban.

Nagyobb rész a világgazdaságból

A kibővült Európai Unió több mint 30 százalékkal részesedik a világ GDP-jéből, és több mint 17 százalékkal a világkereskedelemből - utóbbi adat esetében nem számítva az EU-országok egymás közötti kereskedelmét. Az uniós GDP vásárlóerő-paritáson számolva a világ GDP 22 százalékának felel meg, ami egy százalékponttal jobb, mint az Egyesült Államoké.

A gazdasági nehézségek közepette, idén a 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott 12 új tagállam 7 milliárd eurót kap a strukturális és kohéziós alapból. Az Európai Beruházási Bank 11,5 milliárd eurót hitelez ezeknek az országoknak - 3,3 milliárddal többet, mint 2008-ban. Tavaly év végén 12-ről 25 milliárd euróra növelték a fizetési egyensúlyproblémákkal küzdő, nem euróövezeti EU-tagországok támogatási alapját. E 25 milliárdból 9,3 milliárdot használtak fel Lettország és Magyarország megsegítésére.