Az EBRD is Kelet-Európát védené

Amíg a nyugati bankok továbbra is folyósítanak kölcsönöket a régió bankjainak, addig a kelet-európai pénzügyi válság kezelhető - mondta az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) fő közgazdásza, Erik Berglof. A fejlesztési bank még tárgyal az OTP Bankkal a folyósítandó kölcsön összegéről.

A válság híreit itt olvashatja!

A kelet-európai bankok a válság miatt egyre kevesebbet fektetnek be, egyre kevesebb hitelt adnak ki, ezzel hozzájárulnak a gazdasági recesszióhoz. Berglof szerint "az a legfontosabb, hogy a nyugat-európai bankoknak továbbra is ki kell segíteniük a kelet-európai fiókvállalataikat", amelyek nagyságrendileg 2000 milliárd dollárt buknak a válság következtében.

Véleménye szerint e források biztosítása nagyban hozzájárul a válság megoldásához. Kelet Európának körülbelül 200 milliárd dollárra lenne szüksége, hogy fedezze azokat a rövid lejáratú, külső hiteleket, amelyeket a régió bankjai külföldi hitelezőktől vettek fel - írja a Bloomberg.

Oroszország és Kazahsztán kivételével - amelyek tartalékaikat fel tudják használni a bankok támogatásához - ez az összeg 130 milliárd dollár, amelynek több mint felével a kelet európai bankok a nyugat-európai bankoknak tartoznak.

Az EBRD a tavalyi 5,8 milliárdhoz képest rekord mennyiségű 7 milliárd eurós tőkét fektet be Közép és Kelet-Európában ebben az évben. "Ez a célösszeg, azonban ha még több forrásra van szükség, akkor van lehetőség ennek kibővítésére" - mondta Berglof. Az EBRD 100 millió euró kölcsönt tervez adni a Banca Comerciala Romananak, Románia legnagyobb bankjának, 500 milliót Ukrajnának, a magyarországi OTP Bankkal viszont még tárgyalnak az összegről.

Berglof szerint a még soha nem tapasztalt méretű válság miatt még a legkörültekintőbb kormányok is rászorulhatnak a nemzetközi segítségre, és ezért nem kell őket stigmatizálni. A fejlesztési bank erre a régióra vonatkozó gazdasági növekedési rátát 0,1 százalékra csökkentette januárban, a novemberi 2,5 százalékos előrejelzéshez képest. Berglof elmondása szerint Ukrajna és Lettország van a legnehezebb helyzetben, míg Lengyelország és Csehország jobban tartja magát, mint a régió többi országa, mivel ezekben az országokban feszesebbre húzták meg a költségvetést.