Titokzatos felhőre akadtak a fiatal Világegyetemben

Vágólapra másolva!
Egyelőre rejtélyes az a Nagy Bumm után mindössze 800 millió évvel létezett objektum, amelyet a távoli Világegyetemben fedeztek fel. A hatalmas felhőszerű alakzat közel akkora, mint a mai nagyobb galaxisok - pedig a kozmológiai modellek alapján ekkora sugárzó anyagfelhők akkor még nem létezhettek. 
Vágólapra másolva!

A japán Subaru-teleszkóppal végzett megfigyelések során egy távoli, ősi objektumra akadtak. A célpontról később a Keck és Magellan Obszervatóriumokból készítettek színképi megfigyeléseket - ezek alapján bizonyosodott be, hogy nagy fényessége ellenére rendkívüli messzeségben lévő objektumról van szó.

A kérdéses sugárforrás mintegy 800 millió évvel létezett a Nagy Bumm után. Ennek megfelelően a most észlelt sugárzása akkor indult el bolygónk felé, amikor a Világegyetem kora a jelenleginek mindössze 6%-a volt. Hasonló objektumokat már eddig is találtak a fiatal Univerzumban, de azok 2-3 milliárd évvel léteztek a kezdő pillanat után - szemben a mostani 0,8 milliárd évvel.

Az érdekes objektumot a továbbiakban a Spitzer-űrteleszkóppal, az XMM-Newton röntgenteleszkóppal és a VLA rádióteleszkóp-rendszerrel is vizsgálták. A felhő mérete 55 ezer fényév körülinek adódott, ami meglepően nagy, mintegy fele saját galaxisunk, a Tejútrendszer átmérőjének.

A mai kozmológiai elméletek alapján ugyanis 800 millió évvel a kezdő pillanat után ennél csak kisebb anyagcsomók léteztek, amelyekből később álltak össze a nagyobb galaxisok. Az objektum becsült tömege is sokkal nagyobb, mint a hasonló távolságban megfigyelteké. Azt egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy a felhőben található-e központi fekete lyuk, ahogyan az az ősi aktív galaxismagoknál általában jellemző.

Bár a Himiko névre keresztelt objektum mibenléte egyelőre bizonytalan, az tény, hogy a Világegyetem fejlődésének fontos időszakában létezett. Ez a Nagy Bummot 0,2 és 1 milliárd évvel követő periódus volt, amelyet a reionizáció (újra-ionizáció) időszakának is nezevnek. Ekkor a táguló és lehűlő, sötét Világegyetem a benne megjelenő első csillagok és kvazárok (aktív galaxismagok) sugárzása miatt kezdett ionizálódni és átlátszóvá válni.

Honlapajánló: tudasbazis.csillagaszat.hu

Forrás: MCSEÚj csillagászati honlapot indított a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE), az Educatio Kht., valamint a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara.

A http://tudasbazis.csillagaszat.hu címen elérhető honlapon csillagászati enciklopédia, kislexikon és oktatási segédletek mutatják be a csillagászati alapfogalmakat és nyújtanak segítséget iskolai tanároknak.