Zsugorodnak a juhok a klímaváltozás hatására

Az enyhébb telek hatására fokozatosan csökken egy skót félvad juhféle testmérete, holott a nagyobb testméret evolúciós előnyökkel jár. Brit kutatóknak a Science-ben megjelent tanulmánya az első példa arra, hogy a környezeti változás felülírhatja a természetes szelekció hatásait.

A londoni Imperial College professzora, Tim Coulson által vezetett vizsgálatok bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a skót Hirta szigetén élő soay juhoknál (Ovis aries) első ízben 2007-ben észrevett rejtélyes méretcsökkenés oka az éghajlatváltozás. A kutatók úgy vélik, hogy a klímaváltozás miatt Hirtán kedvezőbbé váltak az életben maradási körülmények. Emiatt a lassabban növekvő, kisebb juhok nagyobb eséllyel élik túl a telet, mint régebben. Ez - az újonnan fölfedezett "fiatalmama-hatással" együtt - magyarázatot szolgáltat arra, miért csökken a juhok mérete a szigeten. Fiatalmama-hatásnak a kutatók azt a jelenséget nevezik, hogy a fiatal anyajuhok kisebb utódokat hoznak világra.

A klasszikus evolúcióelmélet tanítása szerint az idők folyamán a vadjuhok átlagos mérete növekszik, mert a nagyobb testű állatok nagyobb valószínűséggel maradnak életben és szaporodnak, mint a kisebb termetű társaik. Az utódok pedig rendszerint a szüleikre hasonlítanak. A St. Kilda szigetcsoporthoz tartozó távoli skót szigeten, Hirtán azonban a juhok átlagos testmérete nagyjából 5 százalékkal csökkent az elmúlt 24 év folyamán.

Soay juhok a skóciai St. Kilda szigetcsoporton (A. Ozgul/Science/AAAS)

A kutatócsoport elemezte a testméretet és az élettörténeti adatokat, amelyekben 24 évre visszamenőleg szerepeltek a Hirtán élő soay juhok egyedeivel történt legfontosabb események. Azt tapasztalták, hogy a sziget juhai nem nőnek olyan gyorsan, mint valaha, és a kisebb juhok a korábbinál nagyobb valószínűséggel érik meg az ivarérett kort. Ez viszont összességében lecsökkenti a szigeti juhpopuláció egyedeinek átlagos méretét.

Coulson professzor úgy véli, hogy a jelenség hátterében a globális klímaváltozás okozta rövidebb és enyhébb telek állnak. A bárányoknak nem szükséges annyira meghízniuk életük első hónapjaiban, hogy megéljék első születésnapjukat, mint régebben, amikor a telek hidegebbek voltak.

Soay anyajuh bárányával (A. Ozgul/Science/AAAS)

"A múltban csak a nagy, egészséges juhok és azok a nagy bárányok élték túl Hirta kegyetlen teleit, amelyek elegendő méretűre nőttek az első nyáron. Manapság azonban az éghajlatváltozásnak köszönhetően több hónapig rendelkezésre áll a tápláléknak való fű, és a túlélési körülmények nem jelentenek akkora kihívást, így még a lassabban növekvő juhoknak is esélyük van az életben maradásra. Emiatt a kisebb egyedek kezdenek egyre gyakoribbá válni a populációban" - magyarázza Coulson.

Az eredmények azt sugallják, hogy a Hirta juhainál megfigyelt átlagos testnagyság-csökkenés elsődlegesen ökológiai válasz az elmúlt 25 folyamán lezajlott környezeti változásokra; az evolúciós változásoknak viszonylag kis szerepük volt.

Forrás: Science/AAAS