Kelet-Európa miatt aggódik az EBRD elnöke

A feltörekvő kelet-európai országok bankjainak stabilizációja kevésnek bizonyulhat a rossz hitelek és vállalati eredmények ellensúlyozására - véli az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, Thomas Mirow.

A válság híreit itt olvashatja!

"A pénzügyi szektorban - és ez a jó hírek legfontosabbika - átfogó stabilizációt tapasztalhatunk" - mondta Mirow Bécsben. "Ennek ellenére az elérhető hitelek mértéke esett, ami komoly hatással volt az üzleti életre és egyben a privát fogyasztókra is.

Kelet-Európa a legnagyobb válságával küzd a kommunista rezsimek bukása óta, mivel a globális hitelválság beszűkítette a világkereskedelmet és a befektetéseket. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az EBRD-hez hasonlóan úgy véli, hogy kelet sebezhető marad a tőkeáramlás lelassulásával és a nyugat-európai kereslet visszaesésével.

Mirow szerint a kelet-európai gazdaságok összeesését sok bedőlő hitel és becsődölő vállalatok fogják követni. "A pénzügyi szektor állapotát jelző következő mérések kétségkívül megrázzák majd a bankokat" - mondta Mirow.

Az OECD és az IMF nemrég figyelmeztetett, hogy az osztrák bankoknak újabb állami segélyre lehet szükségük, ha a keleti országok nem lendülnének föl. Ausztria kormánya eddig 6,4 milliárd eurót pumpált a helyi központú bankokba. Segítséget kapott az Erste, a Raiffeisen, a Bawag, a Hypo Alpe-Adria és az Österreichische Volksbanken.

Az osztrák jegybankra hivatkozva írja a Bloomberg, hogy az osztrák bankoknak 187 milliárd euró kihelyezett hitele van Kelet-Európában, az első negyedéves állapot szerint. A London-központú EBRD egyre inkább aggódik a keleti hitelek költségei miatt, valamint amiatt, hogy a megemelkedett banki kockázati felárak mellett is akarnak-e a kis- és középvállalkozások beruházni.