Felcsuti: Aligha csökkennek a devizakamatok

Sokrétű felelősségről beszélt a gazdasági válsággal kapcsolatban Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke, aki a kereskedelmi bankok hitelpolitikáját csak az egyik hibának tartja, a devizaalapú hitelezésre kenni a magyar válságot pedig szerinte durva leegyszerűsítés - írja a Népszabadság.

A válság híreit itt olvashatja!

A lap által készített interjúban Felcsuti elmondja, hogy szerinte a bankokkal szembeni ellenséges közhangulatot 80 százalékban a felelőtlen nyilatkozatok és az alulinformáltság okozza. Szerinte egyszerűen az emberek többsége - köztük politikusok és a sajtó képviselői - nem elég felkészült ahhoz, hogy pontos képe legyen a bankok működéséről.

A kialakult gazdasági helyzetért többen felelősséggel tartoznak: a fogyasztani vágyó lakosság, amely kárpótolni akarta magát a nélkülözés évei után, a súlyosan elhibázott gazdaságpolitika, amely ezt kiszolgálta, illetve a kereskedelmi bankok hitelexpanziója. A válságot csak felerősítette a globális gazdasági kataklizma.

Felcsuti szerint a devizahitelezés magas arányára, illetve a bankok tevékenységére visszavezetni a magyar válságot durva leegyszerűsítés, vagy "még rosszabb." A lap felvetésére, miszerint a devizahitelek megemelt költségeiből a bankok nem nagyon engedtek, pedig forráshelyzetük sokat javult az elmúlt időszakban, az elnök elmondta, hogy nem számít a korábbi forrásbőségre, így a költségek csökkenésére sem.

"Nincs egy olyan tényező, amely közvetlen hatással lenne a bankok árképzésére" - véli Felcsuti. A svájci alapkamat csökkenése például önmagában nem mérsékli a hazai devizakamatokat. A korábban olcsó hitelek már nem olyan könnyen elérhetők és Felcsuti nem is számít rá, hogy visszatérne az az állapot.

A verseny fokozódásától a szolgáltatások minőségének javulását várja a Bankszövetség elnöke, mivel szerinte a válság nem megszünteti, hanem fokozza a bankok közti versenyt. "Egy szűkülő piacon még élesebb a küzdelem, hiszen fejlődő környezetben, amikor a kereslet gyorsabban nő, mint a kínálat, még egy viszonylag gyengébb versenytárs is megtalálja számítását" - mondta.

A banki magatartáskódexről is kifejtette véleményét Felcsuti. Szerinte a bankok a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által javasolt elvek többségével egyetért. Ez illetve a válaszként küldött bankszövetségi javaslat három pillérre épül: transzparenciára, szabályelvűségre és szimmetriára.

Előbbiről Felcsuti úgy vélekedik, hogy első sorban az érdekvédők és a felügyeletek felé kell átláthatónak lenniük a bankoknak, mivel ők rendelkeznek elegendő információval és felkészültséggel. A szimmetriát pedig úgy kell érteni, hogy ha valamilyen indokkal egyoldalúan szerződést módosít a bank, akkor az ártényező ellentétes irányú mozgásakor a banknak kötelessége legyen hasonlóképpen, csak másik irányba módosítania.

A magatartáskódex mellett egy másik is készül, amely a devizahitelezéssel foglalkozik. Ennek azt a részét, hogy a devizahitelezést kordába kellene szorítani, elfogadják a bankok, ellenben a jegybank által javasolt kiegészítést, amely a forint alapú hitelezést erősítené, már nem. Úgy érvelnek ugyanis, hogy ez megkérdőjelezné a bankok önálló szervezési és működési képességeit.

Felcsuti kizártnak tartja, hogy a hazai bankok, főleg az erős külföldi anyabankkal rendelkezők, magyar adóforintokra kényszerüljenek, vagy az IMF-hitel pénzeit kelljen kérniük. A bankok tőkehelyzete erős, így a veszteségek ellenére képesek lesznek átvészelni a válságot.

A jövő bankárainak is üzent a bankszövetség elnöke: kiemelte az alázatot, annak elismerését, hogy a tudás véges, a kockázatkezelés képességnek is vannak határai. A vállalatirányításban pedig a pénznek "minimum egyenértékűnek" kell lennie az erkölcsi, etikai megfontolásokkal - mondta Felcsuti a Népszabadságnak adott interjújában.