Nehezen születnek meg a nyugdíjdöntések

Az idei év végéig csaknem 120 ezer magyar munkavállalónak van lehetősége arra, hogy visszalépjen a magánnyugdíj-pénztárakból az állami rendszerbe, de eddig csak a jogosultak töredéke jelezte, hogy elege van a piaci bizonytalanságokból. A szerény érdeklődést az indkokolhatja, hogy csak a közvetlenül a nyugdíj előtt állók tudhatják biztosan, hogy érdemes-e váltaniuk, és mindenkinek egyénileg kell kiderítenie, hogy számára mi a jó döntés.

• Itt olvashatja a válság híreit!

Az Országgyűlés június 29-én fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a pénztártagok egy meghatározott része az idei év végéig visszaléphessen a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, eddig a jogosultak nagyjából hat százaléka jelezte, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel - derül ki az [origo]-nak nyilatkozó vezető magánnyugdíj-pénztárak adataiból.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár azt közölte, hogy az érintett közel 22 ezer pénztártagja közül 1210-en jelezték visszalépési szándékukat, az Aegonnál pedig 24 ezerből 1500-an. Az AXA Magyarország magánynyugdíjpénztár táborában 13 ezer ember léphet vissza az állami rendszerbe, közülük 420 tag jelezte, hogy szeretne élni a lehetőséggel, az Allianznál pedig 10 ezerből valamivel több mint ezer. Az ING magánnyugdíjpénztárában 27 ezer érintettből eddig 2500 tag közölte visszalépési szándékát. Az öt pénztárban a van a potenciális visszalépők döntő többsége - mintegy 80 százaléka -, így ezidáig nagyságrendileg 8 ezren jelezhették, hogy elhagynák a magánpénztári rendszert.

Bonyolult és kiszámíthatatlan a rendszer

A visszatérők alacsony száma azzal függhet össze, hogy a figyelembe veendő tényezők nagy száma miatt nagyon nehéz eldönteni, hogy kinek éri meg valóban váltani. Nem mindegy, hogy hány évesen megy nyugdíjba az érintett, mennyi a munkával eltöltött évek száma, milyen jövedelemmel volt bejelentve a munkavállaló, milyen stratégiát követett a nyugdíjpénztára, milyenek voltak a hozamok, mennyire képes elviselni az érintett a piaci árfolyamok kilengéseit, illetve hogy vannak-e az érintettnek amúgy megtakarításai, esetleg hitelei - nem véletlen, hogy a pénzügyi felügyelet mindenkinek azt ajánlja, hogy személyes tanácsadást kérjen a nyugdíjpénztárától.

Amennyiben a nyugdíjba vonulás a közeljövőben esedékes, úgy a sok tényező ellenére is viszonylag egyszerű a helyzet, de ha addig sok évünk van hátra, akkor nem: nem tudhatjuk ugyanis, hogy milyen nyugdíjra számíthatunk a pénztári, illetve az állami rendszerben. Az elsőt a piaci mozgások kiszámíthatatlansága, a másodikat pedig a politikai folyamatok megjósolhatatlansága miatt nehéz előre jelezni, márpedig ezek ismerete nélkül bajosan lehet jó döntést hozni. Pénztári oldalról a pontos számításokhoz még egy fontos paraméter hiányzik, a nyugdíjpénztárak szolgáltatását szabályozó törvény ugyanis változás előtt áll. A tervek szerint magánnyugdíj-biztosítókká alakulnak 2013-tól a magánnyugdíj-pénztárak, amelyeknek minimum 100 millió forint tőkefedezettel kell rendelkezniük. Döntés még nincs, a törvénytervezetet a kormány október 30-án pénteken nyújtja be a parlamentnek.

Vannak olyanok is, akik ugyan jobban járnak az állami rendszerrel, hisz magasabb a tb-szabályokból adódó nyugdíjuk, mint a pénztári járadék (több tízezer forintos is lehet a havi nyereség), de mégsem váltanak - az okok sokfélék lehetnek, a pénztárak által nyújtott szolgáltatásoktól egészen az információhiányig. Tipikus indok lehet a hiteltartozás: nem kíván élni például a visszalépés lehetőségével az az [origo] által megkeresett, nyugdíj előtt álló, 61 éves férfi sem, akinek az állami rendszerben várhatóan magasabb lenne a havi járandósága, mint a magánnyugdíj-pénztárral kombinált rendszerben. Azonban a havi járadék helyett az egyösszegű kifizetést választja, elsősorban azért, mert a kérdéses összegből kifizetheti hiteltartozásait, ennélfogva a havi hiteltörlesztés a jövőben nem terheli majd a pénztárcáját, összességében jobban jár.

Számszerűsítve arról van szó, hogy felveszi egyben az eddig megtakarított 6,5 millió forintot, ezzel előtörleszti hiteltartozását, és így megszabadul 140 ezer forintos havi tehertől, amit még több mint 10 éven át kellene fizetnie. Ez a megtakarítás az érintettnek jobban megéri, mintha az állami nyugdíj 70-80 ezer forintos havi többletét vállasztaná. A járadékszolgáltatás ebben a konkrét esetben nem is jön szóba, a magánnyugdíjpénztár szóbeli tájékoztatás útján ugyanis azt közölte, hogy a 6,5 millió forintos megtakarítás fejében 24 ezer forintot fizetne havonta, ami viszont édeskevés.

Az is dönt, aki nem dönt

Aki nem dönt a visszalépésről, az a pénztári rendszerben marad, így jó eséllyel sokan lesznek azok is, akik azért maradnak a mostani szisztémában, mert nem informálódtak megfelelően. A december végi határidő egyelőre messzinek tűnik, de a szükséges adatok beszerzése akár hosszú időt is igénybe vehet. "Még nem döntöttem el, hogy visszalépek-e az állami rendszerbe, ugyanis még nem kaptam meg a pénztáramtól az életjáradék-tervezetet, márpedig ezt fogom összevetni a tb-nyugdíjjal" - mondta el az [origo]-nak egy 58 éves budapesti munkavállaló, aki épp most készül nyugdíjba vonulni 40 éves munkaviszony után, így legalább a jövő piaci bizonytalanságaival nem kell számolnia. Az ő számára az egyszeri kifizetés nem tűnik jó megoldásnak az alacsony felhalmozási összeg miatt, így a járadék marad, vagy pedig az állami rendszerbe való visszatérés (ez utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem az állami nyugdíj 75 százalékát és a pénztári járadékot kapja az illető, hanem az állami nyugdíj 100 százalékát).

Visszalépés és az érintett vagyon, szeptember végén

	Személyek száma	Piaci záróérték (2008)
Visszalépésre jogosult	118 974	129,808
Már visszalépett	1000	1,157
Összesen	119 974	130,966
Saját jogú, egyösszegű szolgáltatásban részesülők	2002	0,974
Már kérte nyugdíja újbóli megállapítását	18	0,010
Összesen	2020	0,984

Forrás: PSZÁF, milliárd forint

A kérdés tehát bonyolult, de azt azért meg lehet határozni, hogy kiknek érdemes elgondolkodni a váltáson. Az Aegon Magyarország Pénztárszolgáltató igazgatója, Ludvai Judit szerint azoknak érheti meg a magánnyugdíj-pénztári tagság megtartása, akik a kasszák indulása óta magánpénztári tagok, már most is nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint a pénztári átlag és várhatóan még további 10-12 évig teljes jövedelmük után fizetnek majd járulékot. Ebből az következne, hogy az érintett tagok jelentős részének - a nyugdíjig hátralévő idő rövidsége miatt - megéri az állami rendszerbe történő visszalépés mellett döntenie, mivel a vegyes rendszer csak kellően hosszú megtakarítási időtáv esetén versenyképes az állami nyugdíjjal. Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezetője szerint hüvelykujj-szabályként azt lehet mondani, hogy az 55 évnél idősebbek esetén mindenképp érdemes elgondolkodni a váltáson, Borza Gábor, az ING magánkasszájának vezérigazgatója szerint pedig az 57 évesnél idősebbek számára általában javasolható a visszalépés.

Az egyik nyugdíjpénztár oldalán és a PSZÁF honlapján is található egy kalkulátor, amellyel kiszámítható a jövőbeni nyugdíj, ám ezek nem nyújtanak segítséget azoknak, akik a legközelebb állnak a nyugdíjhoz, ugyanis mindkét kalkulátor csak az 57 évnél fiatalabbak számára ad támpontot. Az egyik döntés előtt álló megszólaló rámutatott, bár tisztában van azzal, hogy rendkívül sok paramétert kell figyelemben venni a váltásnál, de az azért zavaró, hogy az 57 évesnél idősebbeknek semmiféle segítsége nincs azon kívül, hogy megkérdezheti a saját pénztárát.

Mérsékelt érdeklődés

A potenciális visszalépők csaknem 120 ezren vannak, így egyelőre semmiképp nincs szó tömeges menekülésről, bár az is igaz, hogy semmiről nem maradnak le azok, akik december végéig jelzik, hogy a kiszámíthatóbb tb-t választják a piaci felfordulásokat nap mint nap megérző pénztárakkal szemben (minden bizonnyal az év végén lesz az igazi roham). "Az eltelt hónapok során csupán mérsékelt érdeklődést tapasztaltunk azon tagjaink részéről, akik jogosultak az állami tb-rendszerbe visszalépni. A visszalépők száma jelentősen elmarad az általunk előzetesen becsült létszámtól" - közölte az Aegon Magyarország Pénztárszolgáltató. A június végi döntés bejelentésekor a pénztárak arra számítottak, hogy a visszalépésre jogosultak fele-háromnegyede elhagyja majd a piaci rendszert, ami 75-100 ezer visszalépőt jelentene.

Kik térhetnek vissza a tb-be?

A visszalépési lehetőség azon pénztártagok számára létezik, akik 2008. december 31-éig betöltötték 52. életévüket és önként (nem pályakezdőként) váltak magánnyugdíjpénztári taggá. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a pénztári szolgáltatás mellett már tb (öregségi) nyugellátásban részesülő pénztártagok (volt pénztártagok) 2009 végéig szintén kérhessék tb-nyugellátásuk összegének módosítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával.

A visszalépőkről egyelőre nincsenek friss összevont statisztikák. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) havonta kap adatokat a pénztároktól a visszalépők számáról, a legfrissebb összevont adat így a szeptember végi állapotot tükrözi. A felügyelet szerint július és szeptember között összesen ezren jelezték, hogy visszalépnek, azaz bár az érdeklődés egyelőre nem jelentős, de az utóbbi 2-3 hétben némiképpen emelkedett a bejelentett igények száma - ez minden bizonnyal a PSZÁF által kiküldött tájékoztató levelekkel magyarázható, amiket szeptember végén postáztak.

A szabályok szerint a visszalépést mind a nyugellátásban még nem részesülő, mind pedig a már nyugdíjas pénztártagok esetében azon pénztárnak kell bejelenteni, amelyikben tagsági jogviszonya van a visszalépőnek. A jelek szerint többeket megzavart, hogy a pénzügyi felügyelet küldte ki szeptember végén azt a levelet, amely a tb-be való visszalépésről tájékoztatott, a PSZÁF ugyanis azt közölte, hogy voltak olyan pénztártagok, akik nem a pénztáruknak, hanem a felügyeletnek jelezték, hogy váltanának. A felügyelet az [origo]-val azt közölte, hogy ezekben az esetekben nem kell a pénztáraknak újra jelezni a váltási szándékot, a hivatal ugyanis automatikusan továbbítja ezeket a leveleket az illetékes pénztáraknak.

Élesen kritizál a Magyar Pénztárszövetség elnöke

"Nem lehet tanácsot sem adni addig, hogy kinek érdemes bent maradni és kinek érdemes visszalépni az állami rendszerbe amíg nincsenek kidolgozott járadékszabályok. Pedig egy, már több mint 10 éve működő rendszertől ez elvárható lenne" - fogalmazta meg éles kritikáját Czöndör Gyula, a Magyar Pénztárszövetség elnöke.

Czöndör szerint a Magyar Pénztárszövetség felkért aktuáriusai modellezéssel bizonyították, hogy ha a gazdasági növekedés 2 százaléknál kisebb mértékű, akkor ez a szolgáltató rendszer összeomlik. Ennek vagyunk tanúi most a gazdasági visszaesés következtében, szerencse a szerencsétlenségben, hogy a pénztárakat még nem terheli a tömeges szolgáltatás kötelezettsége. "Aki biztonságot helyezi előtérbe, annak javasolt az átlépés, aki viszont kockázatvállalóbb és bízik a piacok növekedésében, az maradjon a vegyes rendszerben" - mondta Czöndör Gyula, hozzátéve: tisztában kell lenni azonban azzal, hogy a válságok 15-20 éves időtávban ismétlik önmagukat.

A magánpénztárakból a tb-be való visszalépés esetében nem teljesen tiszta a kép, hiszen nem tudni, hogy a tb-rendszert választók hogyan és pontosan mennyi pénzt fognak átvinni magukkal. Nem beszélve arról, hogy mi lesz a kintlévőségek sorsa, mert sok olyan munkáltató van, aki a dolgozói után nem csak a tb-járulékot, hanem a munkavállalóktól levont magánnyugdíj-pénztári hozzájárulást sem fizette meg.