Csak szavakban szereti Magyarországot a külföldi tőke

A napokban két, kifejezetten hízelgő külföldi banki elemzés jelent meg Magyarországról, de ez nem látszott meg sem a tőzsdén, sem a forinton: a BUX 10 százalékot esett, az euró árfolyama 15 forintot emelkedett. A nemzetközi tőke a jelek szerint egyelőre csak szavakban szereti a magyar piacot, a döntéseit a globális hangulat alakítja, és még mindig spekulatív célpontnak tekinti az országot, nem pedig biztos befektetési terepnek.

A magyar gazdasági helyzet megítélése javul, de egyelőre nem lehet áttörésről beszélni. Továbbra sem a magyarországi eseményeken és döntéseken múlik, hogy mi történik a forinttal, vagy épp a magyar részvényekkel - legalábbis így látják az [origo]-nak nyilatkozó banki elemzők, akik napi kapcsolatban vannak a külföldi befektetői közösséggel.

Az egykor sokat szidott és a magyar válságkezelés hibáiért is felelőssé tett magyar gazdaságpolitika az utóbbi napokban több pozítív megerősítést is kapott. Az első vállveregetés az egyik legnagyobb amerikai befektetési banktól érkezett, majd pedig a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) adott hangot kifejezetten pozitív véleményének a magyar átalakulással kapcsolatban.

Pozitív visszajelzések

A Bank of America Merrill Lynch október végén tette közzé azt az elemzését, amely szerint az utóbbi időszak erőteles költségvetési szigorításai ugyan hozzájárultak a gazdasági válság mélyüléséhez, de pont ez az, amely "Magyarországot a világ fiskális éllovasává teszi a következő évben".

A pénzintézet közép- és kelet-európai közgazdásza, Radoslaw Bodys szerint 2011-ben feltehetőleg Magyarország lesz az egyetlen a fontosabb országok közül, amelyek lazíthat a költségvetésén, miközben az egész világ szigorítani fog. "Ez az, amely Magyarországot hosszú távon vizsgálva érdekessé teszi, és ami miatt egy nagyon erős gazdasággá válhat" - fogalmazott az elemző, aki szerint ebben az évben már 5 százalékkal nőhet az ország gazdasági teljesítménye, és a régióban Magyarország indulhat a legjobb esélyekkel az euró átvételéért.

Pár nappal ezt követően adta ki az Európai Unió (EU) fejlesztési bankjaként működő EBRD az átalakuló térségről szóló jelentését, amely szintén igen kedvező színben tűntette fel a magyar gazdaságot, illetve gazdaságpolitikát. A londoni székhelyű bank szerint a 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország közül Magyarország, Észtországgal holtversenyben, továbbra is vezeti a mezőnyt.

A versenypolitika kivételével szinte minden területen a legjobb osztályzatot kapta az ország, az infrastrukturális átalakulás, a kisvállalati privatizáció, az árliberalizáció, illetve a kereskedelmi és árfolyamrendszer kategóriájában pedig kiemelkedően teljesítettünk az EBRD szerint.

"Kétségtelen, hogy a magyar kormány világosan megmutatta, készen áll kemény, népszerűtlen intézkedéseket hozni, és ennek meglett a jutalma. Bőven lenne azonban még mit tenni" - mondta érdeklődésünkre az egyik nagy európai bankcsoport londoni irodájának Közép-Európáért felelős piaci stratégája.

Befektetni? Azt azért nem!

A visszajelzések tehát pozitívak, de ez egyelőre nem tükröződik a befektetési döntésekben, vagyis a szavakat nem követték pénzügyi tettek. "Magyarország megítélésében egyfajta kettősség érzékelhető: egyrészről pozitív elemzések jelennek meg az országról, de ezzel egyidőben nem nőtt meg az érdeklődés a hosszabb lejáratú, azaz nem spekulatív magyar értékpapírok irányában" - fogalmazta meg tapasztalatait az [origo]-nak az ING Bank elemzője, Németh Dávid.

Kolba Miklós, az ING devizaüzletágának vezetője sem lát nagyobb aktivitást a megszokottnál Magyarország irányában. A forint év eleji zuhanásakor mindenki menekítette a pénzét a biztonságosabb befektetésekbe, most hogy nagyobb a bizalom, valamennyire visszatér a tőke, kirívó érdeklődésről azonban nem beszélhetünk. "Nem álmodnak Magyarország-térképpel a befektetési alapok" - fogalmazott Kolba. Gondi István, a Raiffeisen devizakereskedője sem hisz az optimista hangoknak, szerinte sem lehet lényeges változást érezni a hangulatban.

"Mindenki láthatja, hogy az utóbbi hónapokban sokkal többen és szívesebben vásároltak magyar államkötvényeket, mint az év elején, ezen túl azonban nagyon nehéz tetten érni olyan jeleket, amelyek alapján kijelenthető, hogy valóban nőtt a befektetők érdeklődése az ország iránt" - magyarázta a neve elhallgatását kérő londoni szakértő, aki szerint amúgy nem is igaz, hogy Magyarország a régió éltanulója volna, és a környező országok közül a legtöbb esélye lenne az euró bevezetésére. Álláspontját elsősorban a lakosság devizában való eladósodottságának egészségtelenül nagy mértékével indokolta, amely a bankszektornak is problémákat okoz. "A magyar gazdaság állapota még mindig nagyon messze van a tökéletestől" - jegyezte meg.

Németh szerint Magyarországra továbbra is elsősorban spekulatív céllal érkeznek pénzek, szemben például a térség legstabilabb és legkiszámíthatóbb piacának tartott Csehországgal. Azt Kolba szerint is látni kell, hogy a magyar piacon jelen levő pénz nagy részével gyorsan akarnak sokat keresni, ráadásul nagyon rövid időre kötik le nálunk a tőkét, minimális kockázat mellett.

Minden New Yorkban dől el

Az árfolyamok sokszor csak nagy vonalakban követik az ország valódi, illetve vélt teljesítményét, az árakat ugyanis a spekuláció és a nemzetközi befektetői hangulat változása is nagy mértékben befolyásolja. A forint és a részvényárfolyamok változásai sokkal inkább múlnak a nagy külföldi piacokon uralkodó és jellemzően a világ vezető gazdasági hatalmainak pénzügyi döntéseit követő hangulatváltozásoktól, mint a magyar gazdaságpolitkától. Ez utóbbinak talán csak annyi szerepe lehet, hogy ne erősítse fel a nemzetközi rosszkedvet, illetve ne homályosítsa el a globális optimizmust.

Az utóbbi két hét tőzsdei és forintpiaci árfolyamalakulása is arra utal, hogy a kedvező banki elemzéseknek csak nagyon korlátozott hatása van. A magyar gazdaságról szóló optimista prognózisok mind október végén jelentek meg, de ez nem hagyott nyomot a kurzusokon, azt szinte kizárólag a nemzetközi piaci hangulat alakította. Márpedig a nemzetközi hangulat nem a legjobb, a New York-i tőzsde Dow Jones indexe október közepén még 10 158 ponton állt, és innen egészen 9800 pont alá ment le a mutató, ami csaknem 4 százalékos korrekciót jelent.

Október 20-án 264 forintot ért az euró, innen folyamatosan gyengült a magyar valuta. A korábban stabilnak számító 265-275 forintos sávból október 29-én lépett ki a magyar pénz a gyenge irányba, kedd hajnalban pedig 280 forint fölött is kötöttek üzletet az euróval (azóta volt egy kisebb pozitív korrekció). Ugyanezen időszakban a BUX tőzsdeindex is esésben volt: az elmúlt két hétben a árfolyam maximuma 21 662 pont volt, a minimuma pedig 19 646 pont, a kétezer pontos csökkenés a tőzsdei vállalatok értékének nagyjából 10 százalékos esését jelenti pár nap leforgása alatt.

Ki mondja, miért mondja?

Gondi szerint azt is figyelembe kell venni, hogy az elemzések ma már elsősorban kommunikációs eszközök és az azokban foglalt megállapítások jellemzően régebbi állapotot tükröznek - szerinte ez a két tényező magyarázza azt a túl optimista képet, amit a fent említett bankok Magyarországról festenek.

Az elemzéseket az is torzíthatja, hogy a bankok maguk is jelen vannak azokon a piacokon, amelyekről elemzéseket készítenek - márpedig ebben az esetben legalábbis felmerül, hogy a pénzintézetek véleménye nem föltétlenül a valós helyzetet tükrözi, hanem a bank piaci nyereségességét szolgálja. "Az intézményi befektetők nagyrészt kamatcsökkentésre játszottak, ezért érdekükben is állhatott kedvező képet festeni a magyar gazdasági folyamatokról" - mondta el Gondi. Németh Dávid ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy valóban elképzelhető, hogy egy-egy bank "pozicióból beszél", de ez csak nagyon rövid távon kifizetődő stratégia, mert ha ez kiderül, akkor az elemzések szavahihetősége és piacbefolyásoló képessége eltűnik.

Az elemzések piaci hatásai amúgy is kétségesek, a nagybankok elemzései legfeljebb csak egy ingerként értelmezhetőek, amelyek befolyásolják a befektetési alapok döntéseit. Egy korábban Londonban dolgozó magyar elemző szerint a magyar piacon befektető intézmények más és más stratégiát követnek a piaci döntéseik folyamán: van, amelyik csak egy saját maga által kidolgozott modellbe írja a vonatkozó adatokat, van, amelyik napi szinten követi a piaci változásokat, esetleg elemzéseket rendel meg. A banki elemzéseknek csak ez utóbbi csoport esetében lehet jelentősége, de ott is kétséges, hogy egy-egy konkrét elemzésnek mekkora a hatása.