T-City: 600 millió forint intelligens városprogramra

Vágólapra másolva!
Fél éve indult a Magyar Telekom T-City programja Szolnokon, amelynek keretében az elsőbbségi infrastruktúra-fejlesztésekért cserébe az egyik városrész a fejlesztés alatt álló termékek élő tesztrendszereként szolgál. Mindenki jól járhat, hiszen a város a legújabb infokommunikációs eszközök mellé a használatukat segítő oktatást és kiemelkedő technikai hátteret is kap, a távközlési cég pedig még bevezetésük előtt megismerheti legújabb termékötletei fogadtatását. Az első időszak tapasztalatairól ma számolt be a cég.
Vágólapra másolva!

A T-City program egyrészt infrastrukturális együttműködést takar, amely lényegében annyit tesz, hogy a Magyar Telekom előnyben részesíti Szolnokot, így az elsők között érkeznek meg a városba a legújabb, már szolgáltatásként elérhető technológiái, mint például az optikai hálózat, a VDSL szélessávú internetelérés vagy a mobilfizetés. A "digitális város" koncepciójának másik, fontosabbik része, hogy a Magyar Telekom Szolnok lakóival és vállalkozásaival, intézményeivel együttműködve alakítja ki, illetve módosítja egyes új szolgáltatásait, tárja fel a jövőbeni igényeket, illetve találja meg az ezekhez illeszkedő üzleti modelleket. Ennek elsődleges terepe a Home Lab névre keresztelt, Szolnok-Szandaszőlős városrészre szabott program - az itt lakók ingyen próbálhatnak ki fejlesztés alatt álló vagy bevezetésre váró - távközléssel kapcsolatos - termékeket.

A program hátterét ismertetve Pataki Róbert, a Magyar Telekom üzletfejlesztési és stratégiai vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a Magyar Telekom eddig mintegy 300 millió forintot költött a programra, s a digitális szolgáltatások sikeres tesztje esetén várhatóan további 300 millió forintot fordít rá. Az élő tesztkörnyezetként említett módszer elsősorban négy területre fókuszál, ezek az oktatás, biztonság, egészség és szórakozás.

A lakosság körében messze legsikeresebbnek a helyi általános iskola elektronikus beléptető rendszere bizonyult, a diákok között divattá vált belépőkártyát birtokolni. A rendszer rádiófrekvenciás módszerrel működő (RFID) azonosítókártyát használ, amit a diákok maguknál tartanak, s ha elhaladnak a bejáratnál elhelyezett érzékelők alatt, a ki- vagy belépés ténye, időpontja rögzítésre kerül. A csemeték státuszát weben ellenőrizheti a szülő, sőt sms-t is kaphat az áthaladás pillanatában.

A gyerekek mellett az otthonuk felett is őrködhetnek a weben keresztül a szandaszőlősiek. Az Otthonőrző szolgáltatás januártól már kereskedelmi forgalomban is elérhető lesz, s a tesztelők 70%-a már jelezte, előfizető maradna. Egy szimpla fehér dobozt kell a hálózathoz csatlakoztatni, s máris weben keresztül, illetve sms-ben és e-mailben értesülhetünk a lakást megfigyelő szenzorok (nyitás- és mozgásérzékelők, webkamera) jeleiről.

Mind közül a legkönnyebben érthető funkciójú készülék a Pánikgomb fantázianevet viseli, valójában egy csuklóra rögzíthető célmobil, amelynek egyetlen gombját megnyomva orvosi diszpécserközponttal beszélhet az egészségügyi vészhelyzetben levő tulajdonos. Szeptember óta száz idős ember használja a Pánikgombot, s ezidő alatt több valódi vészhelyzetet sikerült kezelni segítségével.

Végül bemutatták a szolnoki sportcsarnokban telepített, négy forgatható IP kamerából és automatizált vágószoftverből álló videoközvetítő rendszert, amelynek szerkesztett adásfolyamát interneten keresztül élőben vagy archívumból is meg lehet tekinteni. A közvetítéseket részben a rendezvények iránt érdeklődőknek szánják, részben pedig a sportolóknak és edzőknek, akik így visszanézhetik a mérkőzéseket, sőt edzéseket is.

A bevezetett szolgáltatásokon és a Home Lab területén folyó teszteken felül a T-Cityben a Magyar Telekom kiemelt figyelmet fordít a lakosság oktatására, az internet mindennapi életben történő használati előnyeinek bemutatására: elindította az Internetakadémiát, és a gyermekek számára informatikai szakköröket szervez.