Túl a negyvenen is vállalható a Mézga család

Vágólapra másolva!
Hétvégenként jelenleg is az MTV képernyőjén látható a magyar rajzfilmtörténelem legnépszerűbb famíliája, a Mézga család - holott történetük már több mint negyven éve kezdődött. Az eltelt évtizedek alatt a sorozat azonban szinte semmit nem vesztett varázsából, a karakterek ugyanolyan jópofák, a poénok ugyanúgy ülnek. Mézga Géza hangja, Harkányi Endre emlékezik. 
Vágólapra másolva!

"A legkedvesebb emlékem a sorozattal kapcsolatban, hogy először vettük fel a hangot, és utána ránk szabva rajzolták meg a figurákat. Amúgy én már nem foglalkozom ezzel, ez egy nagyon régi dolog, nem is nézem újra" - mondja Harkányi Endre, aki ihletője volt Mézga Géza karakterének.

Harkányi több más rajzfilmhez is kölcsönözte hangját (a Vízipók csodapók-ban például ő szólaltatta meg a Keresztespókot), de a Mézga család fejéhez máig kötődik: "Annyi mindent csináltam, de ez a figura, Mézga Géza volt az, aki népszerűséget hozott egy kicsit, nagyon szerette a magyar közönség" - mondja. A pesti családot nemcsak itthon kedvelték sokan, a szériát több európai ország (Csehország, Szlovákia, Franciaország, Olaszország, Németország) mellett például Brazíliában is vetítették.

"Volt egy olyan lehetőség, vagyis inkább akarás, hogy csináljuk tovább, de ez végül befulladt. 2005-ben készítettünk egy prezentációs részt is, de aztán az nem kellett senkinek, már olyan értelemben, hogy senki nem volt hajlandó beszállni a gyártásba" - meséli Harkányi egy lehetséges, jelenkori folytatásról. "Ma már egyszerűen nincs magyar rajzfilmgyártás" - teszi hozzá panaszos hangon.

Pedig a Magyar Televíziónak anno még keretszerződése is volt a Pannónia Stúdióval, aminek eredményeképp épp a Mézga család lett az első, kifejezetten tévére készült rajzfilmsorozat. A televíziós megvalósítás persze más műfaji szabályokat vonzott maga után, a technikai kérdéseken túl leginkább azt jelentette, hogy muszáj volt jól kiépített, következetes karakterekkel dolgozni, akik ráadásul nem válnak unalmassá akkor sem, ha hétről hétre látjuk őket.

Forrás: [origo]

A Mézga család esetében remek figurákat sikerült életre hívni, a sorozat valószínűleg ennek is köszönheti óriási népszerűségét. A család feje, Géza, a Kabos Gyula-féle ügyefogyott kisember rokona: kicsit félős, kicsit aggodalmas, nehézkes a felfogása is ("Valamit elfelejtettem... Ja, igen, az ablak!"), ám így is a tekintélyelvet szeretné gyakorolni a családjában. Feleségével, két gyerekével, egy kutyával és egy macskával éldegél fővárosi lakásában, szomszédjával, Márissal pedig ellentmondásos a kapcsolata.

Egy speciális adóvevőn keresztül sokszor beszél viszont a távoli jövőben élő leszármazottjával, és ettől egy csapásra kilép a kispolgári létből, már csak az utódtól szerzett kütyükkel is, melyek a huszadik században még nem léteznek. Sőt a harmadik szériában a feleség egykori szerelmének, Hufnágel Pistinek a meghívására még Ausztráliába is eljutnak, majd egy világ körüli út lesz a dolgoból, ahol szintén nem mindennapi kalandokat élnek meg.

Mézgáék az űrben és a világ körül

A Mézga család-ból három sorozat készült: az 1968-ban indult, majd egy év szünet után folytatódott első széria kibontja a családtagok és a köbükunoka közti viszonyt, a második, 1974-es szezon Aladár saját készítésű űrhajójával, a Gulliverklivel minden éjszaka más-más bolygóra röpíti a kisfiút és kutyáját. Az 1978-as Vakáción a Mézga család a már említett világ körüli útról szól, és itt végre kiderül, milyen is az a Hufnágel Pisti, aki a korábbi részekben sokkal jobb partinak tűnt Mézga Gézánál - mostanra viszont Paula is kénytelen rájönni, hogy nem az, valójában egy kiállhatatlan alak.

Forrás: [origo]

A széria ötletgazdája Nepp József volt, akitől korábban a Gusztáv-sorozatot láthattuk (ennek kisfilmjei viszont még moziban mentek), később pedig a legtöbbek által csak Doktor Bubó-ként ismert Kérem a következőt! epizódjait írta és rendezte. A Mézga család-nál Ternovszky Béla (a Macskafogó rendezője) és a Rímhányónak becézett Romhányi József segédkezett még a megvalósításban. Ternovszky a rendezői munka nagy részét vállalta magára, Romhányi pedig (akinek a Frédi és Béni-hez készített fordítása valószínűleg felülmúlja az eredetit) a dialógusokat írta, valamint olyan, ma már szállóigévé vált mondatokkal fűszerezte a figurákat, mint Aladárnál az "egy forintért megmondom".