Poros csillagközi vegykonyhát fotózott az űrtávcső

Egy közeli, porban gazdag csillagközi felhőt örökített meg a Hubble-űrtávcső. Az objektum tanulmányozása segít az ilyen csillagközi vegykonyhák működésének megértésében.

A felújított Hubble-űrtávcső nemrég az Iris-ködöt (NGC 7023) örökítette meg. Ez az objektum egy tőlünk 1400 fényévre, a Cepheus csillagképben található, közel 6 fényév átmérőjű reflexiós ködösség. Anyagának nagyobb része viszonylag hűvös, és sok más köddel ellentétben nem saját gázanyaga izzik - fénye mindössze visszavert csillagfény.

A poranyagot egy közeli és igen fényes csillag világítja meg, amely a HD 200775 jelzést viseli - nem sokkal maradt le az alábbi felvételről, a kép felső pereme fölött mutatkozna.

Az ilyen ködöket alkotó szilárd szemcsék fontos szerepet játszanak az anyag fejlődésében. Főleg jeges összetételű, de egyéb "szennyezéseket" is tartalmazó apró szemcskéikben a csillagok ultraibolya sugárzásától molekula-átalakulások zajlanak, és részben szerves komponensek, akár aminosavak is keletkezhetnek. Később megfelelő helyzetben a ködösség zsugorodni kezdhet, s porszemcséi végül összetapadnak, egy születő bolygórendszer apró bolygócsíráit alkothatják.

A képen látható ködösség szemcséi valóban kicsik: méretük a cigarettafüstben lebegő mikroszkópikus testekéhez közeli. A szakemberek a felvétel közepétől enyhén balra felfelé mutatkozó, sűrűbb részt vizsgálják tüzetesen. Itt a poros, szálas alakzatok valamivel vörösebbnek mutatkoznak, mint az egyébként várható lenne. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a sajátos árnyalatért a térségben keletkezett szénhidrogének felelnek - ezek később, a ködösségből esetleg összeálló bolygók, és rajtuk az élet kialakulási lehetősége szempontjából fontosak.

Korábbi megfigyelésekkel aromás (gyűrűs) szénhidrogéneket és pontosan nem meghatározott összetételű, nanométeres szemcséket is azonosítottak a ködben. A mérések szilikátos és vastartalmú szemcsék jelenlétére is utalnak a jég mellett. Mindezek eloszlása sajátos, feltehetőleg a különböző zónákat érő erősebb illetve gyengébb sugárázások, hőmérsékleti eltérések szerint változik.

A ködösség sűrű belső része a Hubble-űrtávcső ACS-kamerájának felvételén (NASA, ESA)

A fotón látható csillagok nagyobb része a ködnél közelebb van hozzánk, de némelyik sugárzása jelentős pormennyiségen halad keresztül. Az űrteleszkóppal készült felvételeket és színképi méréseket a szakemberek földi laboratóriumokban végzett elemzésekkel egészítik ki, hogy pontosan megértsék a felhőben zajló kémiai átalakulásokat.

Animáció a porfelhőről (NASA, ESA)