Brüsszelig is elmennek a magyar statikusok

Vágólapra másolva!
Április 1-jétől az egységes európai szabványokat kell használni a magyarországi épületek tervezésekor. A tervezőmérnökök azért aggódnak, mert a szabványoknak csak egy része van meg magyarul is - bár a felkészülési idő egyáltalán nem volt rövid.
Vágólapra másolva!

Április 1-jével visszavonja a tartószerkezet-építésre vonatkozó nemzeti szabványokat a Magyar Szabványügyi Testület, így már csak az elmúlt években már bevezetett európai szabványok lesznek érvényesek a hazai építőiparban.

Ez azt jelenti, hogy a statikusoknak más, a korábbiaknál többnyire szigorúbb előírásokkal kell számolniuk az épületek tervezése során. Az Eurocode nevű szabványcsomag az eddigiektől eltérő értékeket szab meg, például, a földrengésállóságban, de szinte minden területen módosítja az eddigi gyakorlatot.

Drágább lesz a szerkezetépítés

Ennek az építés drágulása lesz az egyik következménye, de hogy mennyivel nőnek a költségek, arra csak - többnyire 5 és 10 százalék között szóródó - becslések léteznek. Nincsenek ugyanis összehasonlító próbaszámítások sem, ezek elvégzéséhez nagyjából 10 millió forint kellene- mondta az [origo] érdeklődésére Dalmy Dénes, a Magyar Mérnöki Kamara tartószerkezeti tagozatának elnöke.

A kamara közben továbbképzéseket is szervez, mert bár a fiatalabbak tanulták már az egyetemen, az Eurocode-ot a magyar mérnökök jó része nem ismeri. Az új szabványok részletesebb az elődjeiknél, adott esetben ötször olyan hosszúak, az oktatásra tehát nagy szükség van - mondta Dalmy Dénes.

Nincs meg minden magyarul

Az Eurocode-ot 2005-ben kezdték bevezetni Magyarországon, azóta a magyar és az európai szabványok egymás mellett éltek, tehát elvileg lett volna elég idő a megismerésre. A szabványok 60 százalékának azonban máig nincs hiteles magyar fordítása, ezek angolul érhetők el.

Erre hivatkozva szeretné elérni a statikusok többsége a magyar szabvány visszavonásának elhalasztását. Nem az európai szabványcsomaggal van bajuk, hanem annak előkészítetlen bevezetésével. "Veszélyes, hogy az európai szabvány nincs félreérthetetlenül átültetve magyar nyelvre" - mondta az [origo]-nak az ellenzők egyike, a Hajdú-Bihar megyei kamara elnöki posztját betöltő Liska András. "Ha kell, Brüsszelig is elmegyünk" - jelentette ki.

Úgy tudjuk, a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) február 15-ei ülésén dönt a visszavonásról. Az MSZT-nél megkeresésünkre közölték, a visszavonásra szerződés, illetve a CEN-tagság (Európai Szabványosítási Bizottság) kötelezi Magyarországot, 2010. április 1-je pedig a lehető legkésőbbi időpont.

Nem kötelező

A fordítások azért nem készültek el, mert ez nem kötelező. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi törvény csak "az európai szabványok nemzeti szabványként való közzétételét" írja elő az MSZT-nek. Liska András megjegyezte, a kamara tudomása szerint a környező országokban mindenütt lefordították az Eurocode-ot.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól (NFGM) azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a teljes körű információáramlás érdekében az NFGM és jogelődjei több tucat képzést szerveztek, valamint szakmai konferenciákon ismertették a változásokat. Folyamatban van továbbá egy olyan szakmai segédlet elkészítése, amely érdemi segítséget nyújt az esetlegesen felvetődő értelmezési kérdésekben. (A minisztérium megjegyezte, az Eurocode egyes részeinek lefordítását a hazai szakmai közvélemény nem tartotta szükségesnek. Ilyenek például az alumínium tartószerkezetek méretezésére vonatkozó részek, mivel Magyarországon ilyen típusú tartószerkezetek nincsenek.)

A jogelőd minisztériumok emellett "hathatós anyagi eszközökkel is támogatták" a szabványosítás lefordítását, és "az MSZT sikerrel pályázott uniós forrásra is az Államigazgatási Operatív Program keretében" - állította válaszában az NFGM, konkrét összegeket nem közölve. (Vélhetően az Államreform Operatív Programról van szó.)

Fizesse a fordítást, akinek szüksége van rá

"Ma nem ad forrást a kormány a fordításra" - jelentette ki ugyanakkor az MSZT főosztályvezetője, Szabó József. Hozzátette, a Magyarországon érvényben lévő szabványok 70 százaléka angol nyelvű, a statikusok problémája tehát korántsem egyedi. A 26 ezer szabvány átültetése magyarra összesen több százmilliós, de talán milliárdos költséggel járna. A Magyar Betonszövetség például maga finanszírozta a tagjait érintő szabványok fordítását, s a főosztályvezető szerint is arról van szó, hogy "a fordítások elkészültéért maguk az érdekeltek tehetik a legtöbbet."