Késedelmes fizetések: nem tetszik a cégeknek a készülő uniós reform

Vágólapra másolva!
Két nagy hazai szakmai szervezet is kifogásolja a késedelmes fizetések visszaszorítását célzó új EU-szabályozás egyes pontjait. Azt látják problémásnak, hogy azonos elbírálás alá esnének az állami-üzleti és az üzleti-üzleti kapcsolatok.
Vágólapra másolva!

Hátrányosan érinti az üzleti vállalkozásokat a késedelmes fizetések tervezett európai uniós szabályozása, amelyről a napokban tárgyalnak az Európai Parlament illetékes bizottságai - áll a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) közös közleményében.

Az Európai Parlament által tárgyalt tavaly októberi keltezésű munkadokumentumban az olvasható, hogy az a 2002 óta alkalmazott közösségi irányelv, amelynek célja a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetés elleni küzdelem, a gyakorlatban kevés eredménnyel járt, ezért van szükség új szabályozásra.

A javaslat lehetővé teszi, hogy be lehessen hajtani a késedelmes fizetés miatt bekövetkező adminisztratív költségeket. A behajtás költsége 1000 eurónál kisebb összegű adósság esetében 40 euró, 1000 és 10 000 euró közötti adósság esetében 70 euró, míg 10 000 eurósnál magasabb összegű adósság esetében annak 1 százalékát kitevő összeg megfizetését jelenti.

Az MKIK és az MGYOSZ elismeri, hogy a határidők betartatása már rövid távon is akár eurómilliárdokat pumpálhat vissza az Európai Unió (EU) gazdaságába. "Ugyanakkor a fizetési határidők és késedelmi feltételek hasonló szabályozása az állami-üzleti és üzleti-üzleti kapcsolatokban hátrányosan hat az üzleti vállalkozásokra, mivel az állami szféra az üzleti vállalkozások számára nem elérhető előnyökkel is rendelkezik" - olvasható az állásfoglalásban.

A közlemény idézi Futó Pétert, az MGYOSZ elnökét, aki szerint a piaci erőfölényből fakadó fizetési visszaéléseket, valamint az állami szférát jellemző, az üzleti vállalkozások gyakorlatától jelentősen különböző fizetési feltételeket nem lehet általános érvényű jogi előírásokkal szabályozni. Szerinte a határidőket csak úgy szabad betartatni, hogy a reguláció ne hozza hátrányos helyzetbe a vállalkozásokat.

A szervezetek véleményüket a napokban juttatják el az Európai Parlament illetékes döntéshozó bizottságaihoz.