Élethez szükséges anyagokat mutattak ki egy kisbolygón

Először sikerült biztosan kimutatni vízjeget és szerves anyagot egy kisbolygó felszínén. A megfigyelés segít annak megértésében, honnan származhat a földi világtenger vize, valamint a bolygónkra hulló meteoritok szervesanyag-tartalma. A felfedezés fontos lépés az élet keletkezéséhez szükséges összetevők űrbeli eloszlásának megismeréséhez.

Korábban csak érdekes ötlet és feltételezés volt, hogy egyes kisbolygók felszínén vízjég található. Mára kiderült, hogy ez igaz - az ilyen apró objektumok is érdekesek, nem szabad tehát egyszerű szikláknak tekinteni őket. A felszíni jégréteg előfordulása sajátos folyamatokra utalhat, amelyekről eddig nem tudtak a szakemberek. Idővel megerősödhet a kép, mely szerint a kisbolygók és üstökösmagok között számtalan átmeneti égitest létezik.

A Nature legújabb számában két, egymástól független kutatócsoport is beszámol a 200 kilométeres Themis kisbolygó megfigyeléséről. A szakemberek a hawaii Mauna Kea Obszervatóriumban lévő IRTF nevű távcsővel végeztek infravörös méréseket, és a kisbolygóról visszavert színképben sikerült a vízjég jellegzetes elnyelési vonalait kimutatniuk.

A megfigyelés érdekessége, hogy a kis mennyiségben, vékony felszíni borításként előforduló vízjéggel széntartalmú anyag keveredik, méghozzá közel egyenletes eloszlásban. A felszíni jég tehát nem tiszta, és szerves összetevők keverdnek hozzá. A megfigyelés egyben meglepő is, mivel a Themis kisbolygó jellemző naptávolságában (3,2 CSE, az 3,2-szerese a Föld átlagos naptávolságának) hosszú időskálán nem stabil a jég. Elképzelhető, hogy becsapódások révén jut időnként a felszínre az égitest belsejéből.

A Themis kisbolygó pályája és helyzete a mai napon (NASA,JPL)

Korábban csak hidratált ásványokat azonosítottak kisbolygók felszínén, illetve bizonytalan megfigyelések utaltak a fenti vízjég és szerves összetevők létére a Themisnél. Mindezek mellett a Themis kisbolygóhoz hasonló pályán keringő égitestek csoportjának, a Themis családnak 535 tagja közül két égitestnél sikerült olyan, üstökös jellegű anyagkibocsátást megfigyelni, amely vízjég jelenlétére utalt.

Míg a fenti kettő, az üstökösök és a kisbolygók közötti átmeneti égitestnél alkalmanként nő meg jelentősen az aktivitást, a Themis esetében lassú, folyamatos gázkibocsátás jellemző - illetve itt az égitest nagyobb tömege miatt nagyobb a szökési sebesség is, ami szintén lassítja a gáz távozását.

Üstökösjellegű aktivitást mutató kisbolygók (NASA)

A fő kisbolygóöv külső részében keringő égitestekről régebben is feltételezték már, hogy sok vízmolekulát szállítottak bolygónkra, és közreműködtek a világtenger anyagának felhalmozásában - az új megfigyelés tovább kedvez ennek a lehetőségnek. Hasonló a helyzet a szerves anyaggal is - az ősi becsapódások ezért fontosak lehettek a földi élet keletkezését megelőző úgynevezett prebiotikus folyamatok alapanyagának szállításában.

A Themis felszínén lévő jég feltehetőleg nagyon idős, és a Naprendszer korai állapotairól őrizhet nyomokat magában. A vízjégről és a szerves anyagról tehát általánosan elmondható, hogy az elmúlt évek új eredményei alapján nem ritka a Világegyetemben, a Földön kívül.