Egy kis i betűvel verte meg az Apple a Microsoftot

Az iPod, iPhone, iPad, vagyis az i-termékek: ezeknek köszönheti a számítógépgyártóból egyre inkább mobileszköz-gyártóvá alakuló Apple, hogy piaci értéke immár meghaladja a Microsoftét. Az elemzők szerint egy korszak zárult le azzal, hogy a hagyományos számítógépes szoftverek terén sokáig egyeduralkodó céget a tőzsdei rangsorban maga mögé utasította a kétezres évek legsikeresebb zsebkütyüinek gyártója, amelyik másfél évtizeddel ezelőtt még a csőd szélén táncolt.

Az iPod, iPhone és iPad gyártójának piaci értéke 227,1 milliárd dollárra nőtt, miután részvényeinek árfolyama szerda délután 1,8 százalékkal emelkedett. A Microsoft-papírok árfolyama ezzel szemben 1 százalékkal csökkent, így a szoftveróriás értéke 226,3 milliárd dollárra apadt. Az Apple-részvények árfolyama 248,47 dollárra nőtt, míg a Microsoft-részvényeké 25,49 dollárra csökkent.

Az Apple-t és a Microsoftot csak egyetlen amerikai vállalat előzi meg a tőzsdei kapitalizáció terén: az Exxon Mobil olajvállalat, amelynek értéke 282 milliárd dollár.

A The New York Times szerint az, hogy az Apple lekörözte a Microsoftot, az üzleti világ egyik legelképesztőbb fordulatát mutatja, hiszen az Apple-t egy évtizeddel ezelőtt szinte már leírták. A cég gyorsan növekvő értéke kulturális változást is jelez: már nem az üzleti igények, hanem a fogyasztói ízlés a fő technikaformáló erő. A két cég több évtizedes, időszakról időszakra változó együttműködésekkel és párharcok során jutott el eddig.

Személyi számítógépben ők voltak az elsők

Az Apple az első nagy szériában sorozatgyártott személyi számítógép, az Apple II megjelentetésével érte el első üzleti sikereit még 1977-ben, amikor a nagy számítógépgyártók - például a Hewlett-Packard vagy az IBM - még egyáltalán nem hitt ebben a piacban. Az első táblázatkezelő szoftvert, a ma az üzleti életben meghatározó szereppel bíró Excel elődjét, a Visicalcot is az Apple gépeire írták.

Az Apple üzleti életben elért sikereit a hetvenes évek végén megirigyelte az addig csak nagygépes rendszerekkel foglalkozó IBM is, amely saját fejlesztésbe kezdett, és ennek eredményeként 1981-ben piacra dobta saját PC-jét. Az első szériák és az otthoni felhasználóknak szánt PCjr (PC "Junior") azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért a gyártó megengedte más gyártóknak is, hogy a saját szabványára épülő, úgynevezett IBM PC kompatibilis modelleket gyártsanak. A lehetőségen kapva kaptak olyan távol-keleti cégek, mint az NEC, vagy a Toshiba, és az olcsó "klónok" megjelenésének köszönhetően a személyi számítógépek ára a nyolcvanas évek végére annyira csökkent, hogy már az átlagember is megengedhetett ilyen gépeket magának.

Apple II: az első sikeres személyi számítógép

A Microsoft, amely eredetileg az első, hobbistáknak szánt személyi számítógép, az Altair gyártójának dolgozott, a nyolcvanas évek elején az Apple-nek is írt szoftvert, felemelkedését azonban a PC-boom sikeres meglovagolásának köszönhette. Bill Gates és a céghez akkoriban érkezett Steve Ballmer meggyőzte az IBM-et, hogy a PC-k szabványos operációs rendszere az MS-DOS legyen, amely ezek után mindenfajta PC-kompatibilis gépen elterjedt.

A nyolcvanas éveket már megszenvedte az Apple

Az Apple eközben nehezebb időszakot élt át. Legsikeresebb modelljéből, az Apple II-ből a nyolcvanas évek közepéig több változat is megjelent, és a cég 1984-ben piacra dobta az első, egérrel és ikonok segítségével, egy grafikus kezelőfelületen vezérelhető, korszakalkotónak szánt modelljét, a Macintosht. Steve Jobs, az alapító azonban belebukott a projektbe, és egy belső hatalmi harc után kirúgták saját vállalatától.

Gates tinimagazinnak pózol 1983-ban

Noha a cég továbbra is forradalmian új termékekkel rukkolt elő, a piaci sikerek elmaradtak. A vállalat hiába jelentette meg 1989-ben első hordozható modelljét, majd 1991-ben az első, a korszerű noteszgépek előképének számító Powerbookot, és az első, kézírás-felismerésre is képes PDA-t, a Newtont, termékeiből nem profitált eleget. A magas fejlesztési költségekkel előállított, drága eszközök a kilencvenes évek végére majdnem csődbe vitték a céget, amikor is 1997-ben Steve Jobst visszahívták a halódó vállalathoz.

A Microsoft eközben szárnyalt. Az 1985-ben megjelentetett Windows első változatai még nem voltak sikeresek, az 1991-ben kihozott 3.1-es verzió viszont már széles körben elterjedt, és a DOS mellett fokozatosan a PC-k meghatározó grafikus kezelőfelülete lett. A cég 1995-ben jelentette meg a Windows 95-öt, a kétezres évek elején pedig a Windows XP-vel tarolt, de vállalati környezetben a szerverekre szánt Windows NT, és a Windows Me is elterjedt. A kilencvenes évektől kezdve az üzleti életben a Windows alatt használható Microsoft Office irodai szoftvercsomag lett a meghatározó termék a világ irodáiban a szövegszerkesztéshez, táblázatkezeléshez, míg az Apple gépei a kiadványszerkesztők, grafikai tervezők íróasztalaira szorultak vissza.

Az alapító konszolidálta a céget

1997 után azonban fordult a kocka. Jobs leállította a korábbi cégvezetés által kezdeményezett fejlesztések legnagyobb részét, és hatalmas leépítésekbe kezdett. Ezzel egy időben, sokak megrökönyödésére, megnyerte befektetőnek a Microsoftot: Bill Gates cége 150 millió dollárt invesztált az Apple talpra állításába. Ugyan sokáig élt az a hiedelem, hogy a Microsoft továbbra is az Apple résztulajdonosa, és a két cég közötti folyamatos csipkelődés (például a PC-t, a Windows kritizáló reklámokban) csak színjáték, ez nem igaz.

Apple iMac az ezredfordulóról

A redmondi szoftveróriás ugyanis pár év alatt fokozatosan megszabadult az Apple-ben birtokolt részesedéséről, és sohasem gyakorolt jelentős befolyást a cég stratégiájára. Az 1997-ben kötött megállapodás, és az, hogy Bill Gates egy óriási kivetítőn keresztül maga is beszédet mondott az Apple színpadán a partnerség bejelentésekor, csak azt a célt szolgálta, hogy a piac visszanyerje bizalmát a csőd szélére jutott vállalat iránt. Jobs taktikusan az akkor sikerei csúcsán álló riválist kérte fel, hogy hitelesítse erőfeszítéseit, amelyek azután sok fejfájást okoztak a Microsoftnak.

Amíg a redmondi óriáscég továbbra is elsősorban az üzleti világ érdekeire koncentrált, az Apple hozzálátott, hogy meghódítsa a szórakoztatóelektronikai tömegpiacot. A cég egyedi formatervezésű, a korábban látott számítógépekre egyáltalán nem hasonlító modelleket kezdett piacra dobni, és a monitorral egybeépített iMacjei, stílusos noteszgépei gyorsan népszerűek lettek. Tömegesen ezek a gépek azonban csak az USA-ban terjedtek el, ahol főként az elmúlt években, és csak a hordozható gépeivel tudta megszorongatni a gyártó a konkurenciát. (Az üzleti sikerek szempontjából tényleg csak zárójelben érdemel megjegyzést, hogy az Apple stílusos, dizájnos termékei körül valóságos kultusz alakult ki, míg a Microsoftot a kétezres évek derekáig sokan legszívesebben egy gonosz, monopolisztikus nagyvállalatnak tekintették. A redmondi szoftvercég, amely mindig is főleg az üzleti partnereire koncentrált inkább, nem pedig az áltagember igényeire, csupán az elmúlt években vetkőzte le ezt a szerepet, míg az Apple-t egyre komolyabb kritikák érik üzletpolitikája és a nagyközönséggel szembeni magatartása miatt).

Az iPod volt az első nagy robbantás

Az Apple a számítógépes piac helyett a kétezres években egy teljesen új területet tarolt le magának: a hordozható zenelejátszókét. A 2001-ben megjelentetett iPod, majd a hozzá létrehozott online zeneáruház, az iTunes a legsikeresebb internetes zeneipari vállalkozássá nőtte ki magát. A következő jelentős mérföldkő a 2007-ben piacra dobott iPhone lett, amely egy évvel később, a harmadik fél általi szoftverfejlesztés megnyitásával érintőképernyős telefonból a korszak meghatározó, univerzális mobil munkaeszközévé és játékplatformjává vált. Az Apple jelzésértékű lépése volt 2007 elején, hogy a nevét Apple Computerről Apple Inc.-re módosította.

iPod-család: 225 millió fölött

A cég legutóbbi nagy dobása pedig az iPad, a "nagyra nőtt iPod Touch" vol, ami 10 hüvelykes méretének köszönhetően nem csak az eddiginél kényelmesebb érintőképernyős szoftverek fejlesztését teszi lehetővé, hanem újszerű megjelenési felületet biztosít a hagyományos napilapok, magazinok számára is. A készülék egyben az elmúlt év amerikai sikertermékének számító e-könyv olvasóknak, az Amazon Kindle-nek, vagy a Barnes&Noble féle Nooknak is komoly konkurenciát jelent.

Miközben az Apple számítógépei a világ PC-inek mindössze 5 százalékát teszik ki (az USA-ban körülbelül kétszer ennyit) az iPod minden idők legnépszerűbb hordozható zenelejátszója több mint 225 millió eladott példánnyal, iPhone-ból pedig 2007 óta 50 millió példány fölött járnak az eladások. A szintén könnyen kezelhető, de még látványosabb funkciókat nyújtó iPad hasonló, vagy még nagyobb sikerre számíthat: 2010 végéig 7 millió, az elkövetkezendő 1-2 évben pedig 15-20 millió példány kelhet el belőle világszerte az iSuppli piackutató szerint. A merészebb jóslatok szerint a felhasználóbarát iPad sokak számára a számítógépet is kiválthatja majd a közeljövőben, mint a tartalomfogyasztás és a szórakozás első számú eszköze.

Nem mindig szeretik, de veszik az i-cuccokat

A cég iránti befektetői bizalmat az sem tudta megrendíteni, hogy a cég legsikeresebb termékcsoportjának számító hordozható eszközök egy, az Apple által szigorúan ellenőrzött, zárt platformon működnek, ami miatt az utóbbi időben sok kritika érte a céget. A felhasználók dolgát valóban megnehezíti, hogy csak a cég által jóváhagyott szoftverek kerülhetnek fel az iPhone OS-sel működő készülékekre, nem lehet rá bármilyen tartalmat szabadon felmásolni, csak az iTunes-on keresztül, a webáruházból letölthető tartalmak (a zenék mellett már filmek, tévésorozatok, könyvek) kínálatát pedig szigorú szerzői jogi megállapodások kötik, és a legtöbbjüket digitális másolásvédelemmel (DRM) adják, ami sok esetben a kulturális javakhoz való szabad hozzáférésnek szab gátat a világ legnépszerűbb digitális áruházában.

Steve Ballmer és a Slate: kapkodnak, de nem megy

Az Apple-nek a közeljövőben csak az okostelefon-piacon okozhatnak nehézséget az egyre korszerűbb, egyre felhasználóbarátabb modellek, amelyek a Google által bevezetett Android platformra épülnek, de a cég technológiai előnyét jól jelzi, hogy a mobiliparnak csaknem három év kellett ahhoz, hogy iPhone színvonalát utolérje. Az iPadnek várhatóan több tucatnyi konkurense jelenik majd meg az elkövetkezendő hónapokban, de a Microsoft, vagyis személyesen Steve Ballmer által az év elején bemutatott, egy mozgalom zászlóshajójának szánt HP Slate még sehol sincs - és az eredeti tervekkel ellentétben mégsem Windows lesz rajta.

A New York Times szerint a Microsoft a Windows operációs rendszerrel és az Office programcsomaggal csaknem két évtizedig meghatározta a legtöbb ember és a számítógép kapcsolatát, ezt tükrözte a cég piacvezető kapitalizációja. "A billentyűzet és a klikkelés korszakát azonban felváltja az okostelefonok érintőképernyőjének és az ujjak puha suhanásának időszaka" - írta az újság. A Microsoft legújabban saját mobilos operációs rendszerét igyekszik megújítani a mindenképpen ígéretes külsejű, de a piacra csak az év végén kerülő Windows Phone 7 platformmal, ami egyébként sok tekintetben a piacon az iPoddal szemben esélytelennek bizonyult, de kritikusok körében kedvező fogadtatásban részesült saját zenelejátszója, a Zune legújabb változatának megoldásaira épül.

A Windows Phone 7 azonban egyelőre csak ígéret, ahogy az iPad-rivális windowsos táblagépek is váratnak magukra, miközben az Apple sikeresen menetel tovább.