Huzakodnak Csányival a megyei focielnökök

Több kérdésben is nézeteltérés alakult ki a megyei labdarúgó szövetségek elnökei és az MLSZ-elnökjelöltségét alapszabály-módosításhoz kötő Csányi Sándor között. A megyei vezetők szerint az OTP-vezér több, általuk kifogásolt pont megváltoztatására is ígéretet tett, a módosított alapszabály-tervezetben azonban ennek nyoma sincs. A nyílt konfrontációtól ugyanakkor tartanak, ezért csak egymás között zúgolódnak, szerintük már úgyis minden el van döntve.

"Hatalmas káosz van, a megyei elnökök folyamatosan hívogatják egymást és mindenki mástól várja a megoldást" - jellemezte a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) június 14-i közgyűlése előtti helyzetet Orell Zsolt, a Bács-Kiskun Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke. Ezen a közgyűlésen fognak szavazni arról az alapszabály-módosításról, amelyet az MLSZ elnöki posztjára jelölt Csányi Sándor OTP-vezér terjesztett be.

Májusban kétszer is találkoztak a megyei szövetségek vezetői Csányival a tervezet miatt, 18-án Telkiben, 26-án pedig Csákváron gyűltek össze. A kaotikus helyzetre jellemző, hogy amiatt volt szükség a második egyeztetésre, mert több forrásunk szerint az első találkozón a megjelent mintegy hatvan küldött közül csak körülbelül tíz emberhez jutott el az új alapszabály tervezete. A találkozókon jelenlevő, az [origo] által megkérdezett megyei elnökök öt-hat pontot kifogásolnak Csányi tervezetében, amely alapvetően az MLSZ központosítását szolgálja.

Az eredeti módosítási tervezet szerint gyakorlatilag lehetetlen lenne leváltani az elnököt, az elnökség hatalmát jelentősen megnövelnék, a megyei vezetőket az elnökség választaná és bármikor visszahívhatná őket. Az [origo] által megkérdezett megyei elnökök úgy értelmezték a csákvári találkozón Csányi szavait, hogy több esetben is hajlandó elállni eredeti szándékától, szerintük például abba is belement, hogy továbbra is a megyei szövetségek válasszák meg a saját vezetőiket.

Nem tiszta, hogy mit ajánl Csányi

"A tárgyalások legfontosabb kérdése az volt, hogy a megyei szervezetek önálló jogi személyisége ne szűnjön meg" - mondta az [origo]-nak Bakai Csaba, a Csongrád megyei tagszervezet elnöke. Hozzátette, ebben az egy témában nem sikerült megállapodni Csányival, aki a többi, négy-öt kifogásolt pont megváltoztatására szóbeli ígéretet tett. Bakai szerint a megyei szövetségek azért ragaszkodnak az önálló jogi személyiségükhöz, mert így tudnak szert tenni névhasználati díjra és pályázati pénzekre. "Ezeknek a bevételi forrásoknak az az előnye, hogy önként vállalt célokra lehet őket fordítani" - indokolta a megyei szövetségek álláspontját, ezek hiányában azonban megszűnne a tagszervezetek gazdasági önállósága. Bakai Csaba szerint Csányi arra hivatkozva akarja megszüntetni a helyi szervezetek jogi személyiségét, hogy szerinte nem átláthatók azok pénzügyei.

"Azzal is magyarázzák az MLSZ centralizálását, hogy a szervezet jelenleg 1,5 milliárd forintos adóssággal küzd, amelyet csak gyors döntésekkel, hatékonyan működő szervezettel lehet lefaragni" - jelentette ki Bakai.

Csányi Sándor hamarosan MLSZ-elnök lehet

Georgiou Grigorisz baranyai elnök szerint a jogi személyiség kérdésén kívül több kompromisszumot is kötöttek, a tárgyalásról azonban semmilyen dokumentum nem készült. Azt állította, ezt hivatalosan is jelezték az MLSZ-nek, de választ még nem kaptak. Azt mondta, hogy Csányi ígéretet tett arra, hogy a tárgyalások eredményeként módosítják az eredeti tervezetet. Grigorisz hétfőn kapta meg a módosított alapszabály tervezetet, de semmilyen lényegi változást nem talált benne. "Szerkezetileg más összetételű, van rajta tompítás, de a lényeget nem érinti" - jellemezte az új tervezetet Rákóczy István MLSZ elnökségi tag.

"Kár széllel szemben pisilni"

Az [origo]-nak nyilatkozó megyei vezetők szerint Csányi azzal igyekezett meggyőzni őket, hogy eltörölné vagy jelentősen csökkentené a játékvezetők és a játékengedélyek díját, amelyek az amatőr csapatok legnagyobb költségeit jelentik. Valamennyi forrásunk szerint Csányi azt mondta a találkozókon, hogy július 1-jétől a Fidesz-kormány olyan adótörvényt léptetne életbe, amely szerint a cégek leírhatják adóalapjukból öt kiemelt sportág támogatására fordított kiadásukat.

Bakai Csaba azt mondta, Csányi tervei szerint ebből a pénzből és kapcsolatrendszerének köszönhetően egyéb szponzorok bevonásával a jelenleginél több forrás lesz mind a profi, mind az amatőr labdarúgásban.

"A konkrétumokat hiányolom" - mondta az [origo]-nak Orell Zsolt, aki szerint örömteli lenne, ha valóban több pénzt kapnának, de Csányi nem vázolta fel, hogy ez miként valósulna meg pontosan. Orell azt mondta, sok helyi szponzort elveszíthetnek, ha a központi költségvetésbe kellene befizetniük támogatásukat. "Ha szemtől szembe kell állni Csányival, akkor mindenki bólogat, a folyosón viszont más a helyzet" - állította. Ezt azzal magyarázta, hogy félnek a retorziótól, és úgyis minden el van már döntve. "Kár széllel szemben pisilni" - foglalta össze tömören a megyei vezetők hozzáállását.

Az [origo] Csányit megpróbálta elérni az OTP-n keresztül. A bank médiakommunikációs osztálya türelmet kért, és utalt egy korábbi nyilatkozatra, mely szerint Csányi Sándor "megtiszteltetésnek tartja a lehetséges szerepvállalást az MLSZ vezetésében, tekintettel azonban arra, hogy a szerepvállalás feltétele az MLSZ alapszabályának módosítása, az erről döntő közgyűlésig ezzel összefüggésben nem kíván nyilatkozni".

Kisteleki István februárban mondott le MLSZ elnöki posztjáról, az új elnökválasztás előkészítésére alakult bizottság pedig márciusban kérte fel Csányi Sándort, hogy vállalja el az elnökjelöltséget. Csányi kikötötte, hogy csak abban az esetben vállalja el a jelöltséget, ha az elképzeléseinek megfelelően megváltoztatják a szervezet alapszabályát.