Vágólapra másolva!
A Közbeszerzések Tanácsa vezetésével műhelymunka indul a közbeszerzési törvény korszerűsítése érdekében. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint megérett a helyzet az elmúlt hat évben harminc alkalommal módosult jogszabály felülvizsgálatára.
Vágólapra másolva!

A közbeszerzési szabályozás újragondolásának előkészítését célzó műhelymunkát a Közbeszerzési Tanács azért kezdeményezte, mert maga is indokoltnak tartja a közbeszerzési törvény átalakításával és újraszabályozásával kapcsolatban felmerült gazdasági, társadalmi és politikai igényt.

A Közbeszerzések Tanácsának deklarált célja, hogy többek között a közbeszerzések folyamatában részt vevő intézmények, érdekközösségek és civil szervezetek szakértő részvételével biztosítsa a közbeszerzési törvény átgondolt, a közbeszerzők szempontjait kiegyensúlyozottan figyelembe vevő szakértői átalakításának előkészítését.

Harminc alkalommal módosult

Megérett a helyzet a 2004-es hatálybalépése óta több mint harminc alkalommal módosult Közbeszerzési Kódex intézményesített szakmai és társadalmi vitájára, emelte ki dr. Sjamsuddin Edit, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Noha a közbeszerzési kódex lépcsőben tavaly áprilisban hatályba lépett átfogó átalakítása a közbeszerzések egyszerűbbé és hatékonyabbá tételét célozta, egy év távlatából már kijelenthető, hogy a törvénymódosítás nem minden szempontból váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mutatott rá.

Gyakorlati problémák

Sok gyakorlati probléma adódik például abból a szabályozásból, hogy nehezen értelmezhető az alvállalkozó és erőforrást nyújtó szervezetek fogalmi elhatárolása, valamint, hogy a közbeszerzési eljárások keretében az ajánlattevők támaszkodhatnak ugyan más szervezet erőforrásaira is, de az alkalmassági vizsgálat idején ez csak akkor lehetséges, ha az ajánlattevő többségi befolyást gyakorol az erőforrást biztosító szervezet felett.

Nagyban megnehezíti a közbeszerzéssel foglalkozók életét az a szabály is, amely előírja, hogy az ajánlatkérő köteles eredménytelennek nyilvánítani az eljárást, ha több ajánlatot nyújtottak be, de a benyújtott ajánlatok között csak egyetlen érvényes ajánlat van.

Vagyis, az ajánlattevők hibázásának negatív következményét az adott esetben vétlen ajánlatkérők viselik - mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Elkésett beadványok

Sok elkésett jogorvoslati beadvány születik a gyakorlatban abból a hiányosságból eredően is, hogy a törvény nem szabályozza egyértelműen az eredményhirdetést követően az ajánlattevőknek az ajánlatkérők előtt gyakorolható, az ajánlatokba való irat-betekintési jogát.

Az ajánlattevők így az eljárást lezáró döntések esetében gyakran első lépésként csak saját ajánlatuk érvénytelenségét támadják. Vagyis, csak később, a döntőbizottság előtt élnek irat-betekintési jogukkal és tárnak fel olyan körülményeket, amelyek esetleg a nyertes ajánlat érvényességét kérdőjelezik meg.

Ilyenkor erre tekintettel benyújtott kérelmük azonban általában már kívül esik a törvényi jogvesztő határidőn, és erre vonatkozó kérelmi elemeik elkésettség okán rendre elutasításra kerülnek, hangsúlyozta dr. Sjamsuddin Edit.

A kirívóan alacsony összeg

Noha a közbeszerzési törvény legutóbbi átfogó módosítása érintette a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok megfogalmazását, a szakértő úgy véli, hogy további pontosítást érdemelne a téma.

Hiszen, miként a döntőbizottság több alkalommal is kimondta, egyre gyakrabban fordul elő, hogy a magas munkanélküliség, a munkahelyek, megrendelések elvesztése, a felszámolástól való félelem következtében az ajánlattevők magasabb kockázatot vállalva esetlegesen nagyon alacsony haszonkulcs, vagy esetlegesen nyereség kalkulálása nélkül ajánlják meg ajánlati áraikat.

Az ügyvéd kifejtette: gyakran méltánytalan helyzetre vezet, hogy a közbeszerzési törvény nem biztosít lehetőséget az igazgatási szolgáltatási díj mérséklésére például olyan esetekben, amikor a kérelmező visszavonja a kérelmét, esetleg arra tekintettel, hogy az ajánlatkérő, élve törvényi jogával, az eredményhirdetést követően módosítja az összegzést és visszavonja az érvénytelenségről szóló tájékoztatást.

Míg a rendes polgári eljárásban ilyen illetékmérséklés lehetősége biztosított, adott esetben csak a teljes illeték tíz százalékát kell megfizetni, addig a közbeszerzési jogorvoslatokban ilyen mérséklésre nincs mód, és a kérelmező részére a befizetett - közösségi rezsimben kilencszázezer forintot kitevő - igazgatási szolgáltatási díj még részben sem jár vissza akkor, ha a kérelmező a kérelmét az érdemi határozat meghozatala előtt visszavonja.