A zöld sugártól különleges a napnyugta utolsó pillanata - a nap tudományos képe

Darabokra esett napkorong, a tetején sárgászöld koronával - szerencsés esetben ilyen látványos alakzatok figyelhetők meg a Napon, amikor a látóhatárhoz közel mutatkozik. A chilei Atacama-sivatagban egy hegycsúcsról fotózták a szép légköri jelenséget.

Napnyugta és napkelte idején csillagunk a látóhatárhoz közel tartózkodik. A fénytörés miatt sugarai irányt változtatnak a légkörben, és az egész napkorong enyhén megemelkedik az égen. A refrakciónak is nevezett jelenség keretében általában fél fok körüli szögértékkel látszik magasabban a Napunk - ennek megfelelően, amikor alja a látóhatárt érinti, valójában már alatta is van (a Nap átmérője a Földről nézve fél fok).

Zöldsugár jelenség a napkorong tetején, napnyugta előtt, Chiléből fotózva. A kép nagyméretű változatának letöltése (Yuri Beletsky, ESO)

Az eltérő színű és eltérő hullámhosszú napsugarak különböző mértékben törnek meg és változtatnak irányt a légkörben. Ezért a Napról érkező vörös árnyalatok kicsit alacsonyabban mutatkoznak az égen, mint a zöld és a kék - a napkorong alsó részén ezért több vörös, a felső peremén pedig több kék és zöld szín marad. Megfelelő légköri viszonyok idején az utóbbi, kékes-zöldes rész egy keskeny zöld ív képében ül meg a napkorong tetején (a kék árnyalat többnyire kiszóródik, mielőtt a megfigyelőhöz eljutna).

Ez a vékony zöld ív szabad szemmel csak a napnyugta utolsó pillanatában vehető észre, amikor a korong többi része már a látóhatár alá bukott, és csak ez látható a tetején - ezt nevezik zöld sugárnak vagy zöld villanásnak. Távcsővel figyelve azonban akkor is azonosítható a felső zöld ív, mielőtt a napkorong elérné a látóhatárt - mint az a mellékelt képeken is megfigyelhető. Az első fotót Yuri Beletsky készítette az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 2370 méter magasan lévő La Silla Obszervatóriumából, miközben a Nap közelített a látóhatárhoz a Csendes-óceán felett, a második kettőt Mila Zinkova rögzítette San Franciscoból.

A fotókon nemcsak a napkorong színeltérése figyelhető meg, amely alul vörös, fent sárga, majd zöld árnyalatot mutat. Szintén látványos a légkörben egymás felett lévő, az enyhén eltérő sűrűségű és fénytörésű rétegek nyoma, amely a Napot közel vízszintes "darabokra szabdalják". A napkorong felső része emiatt látszólag külön is vált a többitől - így még látványosabb a felső zöldes apró terület.

Hasonló jelenség Mila Zinkova felvételein San Franciscóból (Mila Zinkova)