Több százezer forintba kerülhet a céghalál

Vágólapra másolva!
Idén már július végére elérte a tízezret a felszámolási eljárások száma a cégbíróságokon, és dinamikusan nő azon cégvezetők száma is, akik maguk szeretnék megszüntetni a társaságukat - a válság miatt sok cég szenved, de nem egyértelmű, miképp érdemes a kimúlásra ítélt vállalkozást eltemetni, a költségek ugyanis tetemesek lehetnek.
Vágólapra másolva!

Az idei év első félévében 8 877-re emelkedett a fizetésképtelenség miatt bedőlt cégek száma, míg végelszámolással 7 265 vállalkozás megszüntetéséről döntöttek a tulajdonosok - derült ki az Opten statisztikáiból. Az APEH által kezdeményezett felszámolások száma január és június között 3 694 volt, a bíróságok által 7 418 felszámolás indult, végelszámolásra pedig 6 750 cég határozta el magát az adóhatóság adatai szerint.

A rosszul menő cégek szinte természetes sorsa a megszűnés, és az sem meglepő, hogy a gazdasági válság alatt megugrik mind a felszámolások, mind pedig a végelszámolások száma, az azonban nem egyértelmű, hogy a céghalál milyen formát öltsön - egyszerűen azért, mert a cég végelszámolása sem ingyenes, sőt, akár több százezer forintba is kerülhet.

Nem egyszerű

A végelszámolási eljárást bármely cég vezetése, vezetője kezdeményezheti, ha a cég fizetésképtelensége még nem került megállapításra és büntetőintézkedést sem foganatosítottak a cég ellen. A végelszámolási eljáráshoz külön indoklás nem kell, az eljárást az illetékes cégbíróságon kell megindítani, a végelszámolásról szóló céges határozat melléklésével, valamint a végelszámoló kijelölésével. A végelszámolás ideje alatt ez utóbbi személy veszi a cég legfőbb dontéshozójának a szerepét, igaz, személye akár maga a korábbi vezető tisztségviselő is lehet, vagy a cég korábbi könyvelője, ha vállalja.

Amennyiben jogi személyiség nélküli gazdasági társaságról (például betéti társaságról) van szó és az eljárás előre láthatóan 120 napon belül befejezhető egyszerűsített végelszámolási folyamat indítható. Ehhez a társaságnak a végelszámolás megindításáról szóló határozatától számított harminc napon belül valamennyi tartozását ki kell egyenlítenie - csakhogy ez az út sem olyan egyszerű, mint elsőre tűnik.

A végelszámolónak ugyanis bizonyítania kell, hogy a társaságnak nincs tartozása, így számtalan igazolást kell beszereznie: nullás igazolást a társadalombiztosítól, a nyugdíjbiztosítótól, az APEH-től, a VPOP-tól, a területileg illetékes önkormányzatoktól, de még a telefonszolgáltatóktól is, ha volt céges telefon a társaságban. Márpedig a papírok beszerzése rengeteg időt és pénzt igényel, ráadásul, mivel az igazolások harminc napig érvényesek, könnyedén előfordulhat, hogy a végelszámolás bírósági tárgyalásakor a papírok egy része már elévül, ami automatikusan a hosszabb és rögösebb út, a cégfelszámolás felé tereli az ügyet.

Nem létező tartozások

A cégbíróság a végelszámoló bejelentése alapján végzést hoz, és ezt közzé teszi a cégközlönyben. Ez a bejelentett adatokon túl tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást, hogy 40 napon belül jelentsék be igényeiket. "Márpedig igények szinte mindig vannak" - mondta egy neve elhallgatását kérő könyvelő az [origo]-nak. "Elég egy későn beadott adóbevallás, egy késve befizetett telefonszámla ahhoz, hogy egy cég ellen hitelezői követeléssel éljenek, melynek jogosságát vagy jogtalanságát a társaságnak kell tudnia bizonyítani és rendezni.

Sokszor automatikusan benyújtják a hatóságok a követelésüket, egy-egy ilyen eset pedig hosszú hónapokkal és súlyos összegekkel nyújthatja meg a végelszámolási folyamatot. Az adóhatóság saját tájékoztatása szerint köteles minden olyan esetben ellenőrzést lefolytatni, amikor az adózó felszámolását vagy végelszámolását rendelték el.

Altatás vagy eladás

Ahhoz, hogy egy végelszámolási eljárás "simán" véget érjen, legalább húszféle igazolást kell szereznie a végelszámolónak, melynek költségei már önmagában 60-80 ezer forintra rúghatnak, nem is szólva a rengeteg időről, amivel a beszerzésük jár. Mindehhez még hozzájön a 15 000 forintos illeték, a közzététel legalább 3 ezer forintos költsége - a nem elektronikus közzététel drágább, 7 ezer forint -, valamint a végelszámoló felmerült költségeinek kifizetése, melynek törvényileg meghatározott alsó határa 100 ezer forint. A fenti tételek miatt a legegyszerűbb ügymenet esetén is legalább 150 ezer forintba kerül egy cég megszüntetése, de érdemes ennek a duplájával számolni.

"Éppen ezért jellemző, hogy könyvelők azt javasolják a tulajdonosoknak, hogy altassák el a céget, vagy adják el. Előbbinek a hátránya, hogy az inaktív cég után is évente legalább tíz különféle bevallást kell benyújtani, de ez nem jelent nagyobb terhet, mint a megszüntetés költségei. Mivel a több mint 5 évig teljesen inaktív, csak nullás bevallásokat készítő cégben már egy hivatal sem találhat kifogásolni valót, így ennyi idő után már könnyedén meg lehet szüntetni a társaságot.

Akinek sürgősebb megszabadulnia a cégétől, az választhatja az eladását is. Ez persze a cég helyzetétől függően nem feltétlenül jelent bevételt a cég tulajdonosainak, elképzelhető, hogy a cégvezetőnek fizetnie kell azért, hogy megszabaduljon feleslegessé vált társaságától.