Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki keltezésű, de pénteken kiadott állásfoglalása szerint a pénzügyi intézményekre kivetett különadó, azaz a bankadó több aggályt is felvet, amelyeket négy pontba szedett a frankfurti pénzintézet.
1. A bank szerint a bevételek általános költségvetési célú felhasználása nemkívánatos, mivel az nem szolgálja a pénzügyi stabilitás fokozásának általános célkitűzését. A pénzügyi szektor tőkefelhalmozási képességének jelentős romlása gyengítheti a bankok tőkehelyzetét, ezzel sebezhetőbbé teszi a pénzügyi rendszert az esetleges jövőbeli sokkhatásokkal szemben.
2. Az adó visszavetheti a nem-pénzügyi magánszektornak való banki hitelezést és az ügyfeleknek felszámított többletköltségeket eredményezhet, ami aháztartások és vállalkozások hitelfelvételét drágábbá teheti, a magyar gazdaság talpraállását pedig késleltetheti.
3. Az adóteher lényeges emelkedésére reagálva egyes bankok és más pénzügyi intézmények visszafoghatják magyarországi tevékenységeiket, ezzel tovább csökkentve a rendelkezésre álló finanszírozást.
4. Valamely gazdasági ágazat ilyen, eseti jellegű megadóztatása bizonytalanságot kelthet az üzleti vállalkozásokban, így káros hatású a hosszú távú növekedésre.
A magyar adószabályokkal és a jegybanki vezetők fizetésével kapcsolatban a konzultáció módját kifogásoló EKB azt is közölte, hogy a kritikák fényében "nyomatékosan ajánlja" a bankadó tekintetében átfogó hatásvizsgálat elvégzését.
Az EKB nem elsőzör kritizálta a magyar bankadót, Ewald Novotny a bank monetáris tanácsának tagja június végén mondta azt, hogy a GDP-hez viszonyítva a tervezett magyar bankadó mértéke aránytalanul nagy, a megnövekvő hitelköltségek pedig a gazdasági növekedést hátráltathatják. A bankadóról szóló előterjesztést július 22-én szavazta meg a parlament (erről és a bankadóval kapcsolatos hazai és külföldi véleményekről itt olvashat részletesen).