KPMG: Jelentősen növekedhet az áramfogyasztás a régióban

Vágólapra másolva!
A KPMG szerint a következő tíz évben negyedével növekedhet az áramfogyasztás a kelet-európai régióban, ezért órási összegű energetikai beruházásokra lesz szükség. A cég szerint az atomerőművek bővítése illetve építése minden bizonnyal előtérbe kerül.
Vágólapra másolva!

A közép-kelet-európai régióban 144 milliárd euró beruházásra van szükség a következő tíz évben a kis hatásfokú erőművek lecseréléséhez és az életszínvonal emelkedéséből fakadó növekvő áramfogyasztás kielégítéséhez - összegezi a KPMG legfrissebb tanulmánya.

A szakértők szerint az áramfelhasználás 25 százalékos növekedésre számítanak a tanulmány készítői. A gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett ugyan az áramfogyasztás, de a kereslet várható emelkedése miatt a jelenleg meglévő 120 gigawatt kapacitást 21-42 gigawatt-tal növelni kellene. Egyúttal 54 gigawatt teljesítményű elavult erőművet kellene lecserélni.

Jöhetnek az atomerőművek

Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási szektorának globális és közép-európai vezetője úgy véli, hogy a térség áramfelhasználása jelentős növekedés előtt áll, hiszen az egy főre eső villamosenergia-fogyasztás mindössze 57 százaléka a nyugat-európai értéknek. Mivel a térség országaiban korlátozott összetételű és mennyiségű tüzelőanyag áll rendelkezésre, ezért az atomerőművek bővítése illetve építése minden bizonnyal előtérbe kerül.

Magyarország, Csehország, Litvánia, Bulgária, Szlovákia és Románia már döntött a nukleáris kapacitás bővítéséről. A térségben 14 új reaktor telepítésének előkészületei folynak, amelyek összes kapacitása 21,5 gigawatt, amely a jelenlegi kapacitás megduplázását jelentené. A tanulmány készítői szerint ugyanakkor az európai uniós direktívák, a társadalmi és környezeti elvárások miatt a térségben valószínűleg jelentős mértékben nő a megújuló energiaforrások szerepe az áramtermelésben.

A KMPG szakértői szerint a kormányok és az iparági stratégák egyre összetettebb nehézségekkel szembesülnek. Ezek közül kiemelkedik az ellátás biztonságának kérdése, az egyre magasabb környezeti normáknak való megfelelés, az áram árát érintő kérdések, és a projektek hosszú távú finanszírozhatóságának megoldása a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben. Ságodi Attila, a KPMG energetika és közüzemi tanácsadó csoportjának partnere szerint a kormányoknak hosszú távra szóló, integrált stratégia alapján kell cselekedniük, mert csak így remélhető, hogy a költséghatékony gazdasági megoldások haszna társadalmi szinten is megjelenik.