Csak jövőre fizetnék a válságadót az üzletláncok

A kereskedelmi üzletláncokra idénre kivetett 30 milliárd forintos válságadót csak jövő januárban fizetnék be a cégek - többek között ezt kéri az Országos Kereskedelmi Sövetség (OKSZ) a kormánytól. További kérésük, hogy az adót ne az árbevételre, hanem az árrésre számolják ki. Kéréseikről egyeztetést kezdeményeztek a kormánnyal.

Az Országos Kereskedelmi Szövetséget (OKSZ) váratlanul érte Orbán Viktor miniszterelnök 2010. október 13-i bejelentése, mely alapján a kereskedelmi láncoknak három éven keresztül kell évi 30 milliárd forint válságadó befizetésével segíteniük a költségvetést, mivel az ágazat szereplőivel semmiféle előzetes egyeztetést nem folytatott a kormány - tudatja az OKSZ közleménye, amelyet a szervezet elnökségének ülése után fogalmaztak meg. Az OKSZ támogatja a nemzeti együttműködés programját és elfogadja a rendkívüli intézkedések szükségességét, de annak részleteiről azonnali tárgyalási lehetőséget kér Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől.

Az OKSZ azt szeretné elérni, hogy a 30 milliárd forint kereskedelmi válságadó beszedésénél az adó alapja a jelenlegi tervvel szemben az árrés legyen, megtartva az 500 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások mentességét.

Igen fontosnak tartja a szövetség, hogy a 2010. évi, tehát az idei kereskedelmi válságadó befizetését csak jövő év januárjára írja elő a törvény. Ennek oka, hogy év közben nem volt idejük felkészülniük az érintett kereskedelmi vállalkozásoknak a válságadó pénzügyi fedezetének előteremtésére. A 2010. évi 30 milliárd forint különadó befizetésének év végi ütemezése veszélyeztetheti a megszokott karácsonyi ajándékkínálat színvonalát is.

Uniós elszámolásban menne a későbbi fizetés

Ezzel kapcsolatban Vámos György, az OKSZ főtitkára azt mondta az [origo]-nak, hogy az üzletek az értékesített áruk bevételéből veszik meg a további termékeket, azok bevételéből a következőket, ezért nincsen annyi likvid pénzük, amiből ilyen gyorsan teljesíteni tudnák a befizetéseket. Vámos arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió felé az úgynevezett eredményszemléletű hiányról kell beszámolni, ezért megtehető, hogy a számlán ez évi dátum szerepel, de a tényleges átutalás csak jövő év elején történik meg.

Az OKSZ arra kéri még a kormányt, hogy a kabinet a későbbi időszakban ismételten tekintse át a válságadó indokoltságát, megvizsgálva a tehermentesítés mielőbbi lehetőségeit, az érintett gazdálkodók bevonásával.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség emellett arra is felkéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy a feketegazdaság visszaszorítására irányuló kormányzati fellépést erősítsék, amihez az ellenőrzési célok meghatározásában a szervezet felajánlja együttműködését. A feketegazdaságot nem rázta meg a gazdasági válság, sőt, szépen gyarapodott az elmúlt években - írja a közlemény.

Veszteséges az ágazat

Az OKSZ többféle indoklással is alátámasztotta kéréseit, így például azzal, hogy 2009-ben a lakosságot kiszolgáló kiskereskedelem az APEH adatai szerint az adózás előtti eredményt tekintve összesen 33 milliárd forint vesztességgel zárta az esztendőt. A kiskereskedelmi eladások mennyisége a KSH kimutatása alapján 2007. óta évről-évre folyamatosan csökken. A kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma 3 év alatt 10 ezerrel, az alkalmazottak száma 2009-ben 20 ezerrel csökkent. Tehát szó sincs arról, hogy az elmúlt években extra jövedelem keletkezett volna az ágazatban.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy 2009-ben a foglalkoztatottak száma 549 ezer fő, az alkalmazottak száma 345 ezer fő volt, így az ágazat a magyar családok második legnagyobb foglalkoztatója a nemzetgazdaságban. Csak az elmúlt öt évben a kereskedelmi beruházások értéke 1800 milliárd forint volt, ami ilyen nagyságrendű munkát adott egyebek mellett a magyar építőiparnak és szolgáltatóknak. Ez azt bizonyítja, hogy a kereskedelem munkahelyteremtésre fordítja tőkéjét.

Az OKSZ szerint a váratlan adóteher gazdasági előrelépést visszafogó következményei miatt csökkenhetnek más adónemek költségvetési befizetései. Az adó Veszélyeztetheti a kereskedelmi foglalkoztatás bővítését, a kormány programjával ellentétben. De azt is állítják, hogy a bejelentés alapján megismert adóterv jogi aggályokat is felvet.