Vágólapra másolva!
Magyarországon évente tizenkétezer esetben kérnek igazságügyi orvos szakértőktől segítséget annak eldöntéséhez, hogy ki tekinthető egy gyermek apjának.
Vágólapra másolva!

A származás megállapítása iránt indított perek célja a szülői viszony tisztázása, a gyermek státusának megállapítása. A származási perek körében több pertípus is létezik: az apaság megállapítása iránti, az apaság vélelmének megdöntése iránti, az anyaság megállapítása iránti és az utólagos házasságkötés hatályának megállapítása iránt indított perek.

A családjogi rendelkezések szerint amennyiben a gyermek születésekor, illetve a fogamzási idő egy része alatt az anya házassági kötelékben állott, a gyermek apjaként automatikusan az anya férjét anyakönyvezik.

Vagyis, nem szükséges a köteléknek a fogamzáskor és a fogamzási idő teljes tartama alatt is fennállnia, elegendő, ha csak egy része alatt, illetve a gyermek születésekor fennállt.

Fogamzási időnek a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt időt kell tekinteni, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.

A bíróság bírságolhat

Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás - apának tekinthető a mesterséges megtermékenyítésben közreműködő férfi - alapján nem állapítható meg, bírósági út következik.

A bíróság a szokásos jogi procedúrán túl például vértulajdonság-, vagy a származás megállapításához szükséges, más orvos szakértői-vizsgálatot is elrendelhet, ennek tűrésére bármelyik érdekelt kötelezhető.

Ha az érdekelt nem jelenik meg a vizsgálaton, vagy nem engedi magát a vizsgálatot, az okozott költségek megtérítésére kötelezik, és pénzbírsággal sújthatják.

A bíróság lényegében addig bírságolhatja az illetőt, amíg az be nem adja a derekát. Igaz, elővezetni ilyenkor sem lehet, ám ez nem jelenti azt, hogy kibújhat a felelősség alól. A bíróság egyéb bizonyítékokból, a rendelkezésére álló más adatokból dönthet, és ebben értékeli a távolmaradás jogkövetkezményeit is.

A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alappal tartható apának. A bíróság igyekszik a teljes tényállást felderíteni, és itt már olyan kérdések is felmerülhetnek, hogy mi tekintendő huzamosabb ideig tartó bizalmas viszonynak - ebben a körben a Legfelsőbb Bíróság több határozatot is hozott.

Kik a jogosultak?

Az apaság vélelmének megtámadására a gyermek jogosult, valamint az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni. Jogosult még a gyermek halála után leszármazója, ilyenek hiányában az ügyészség és az anya volt férje.

Ezek a jogosultságok nem határidő nélküliek: az apaság vélelmét a gyermek a nagykorúsága elérése után egy évig, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg.

Ám az a jogosult, aki a megtámadása alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült (vagyis a gyermek már iskolába jár, de csak ekkor jut tudomására valami), az értesüléstől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét. Ezek a perek jellegüknél fogva csak személyesen indíthatóak.

Ellenőrzött mintavétel

A DNS-vizsgálatok körében a mintavételnek megfelelően ellenőrzött és dokumentált körülmények között kell megtörténnie. A személyi mintavételkor a mintaadónak igazolnia kell személyazonosságát, ezt a mintavevőnek is kötelessége ellenőrizni, valamint a mintát adó és a mintát vevő személynek is alá kell írnia.

Sőt, a mintát adó nemcsak a saját mintavételét igazolja, hanem az ellenérdekű fél jegyzőkönyvének aláírásával annak mintavételét is. Fontos szabály az is, hogy az összes érintett személy mintavételét egymás jelenlétében kell elvégezni. A mintákat két ízben is tesztelik, így a tévedés lehetősége ki van zárva.