A Szalajka-völgy nyerte a Csillagtúra első fordulóját

Vágólapra másolva!
Befejeződött Csillagtúra játékunk első fordulója, amelyben olvasóink választhatták ki tizennégy magyarországi természeti látnivaló közül az általuk legszebbnek ítélt hetet, amelyek bejutnak a játék második fordulójába. Az első kört meggyőző fölénnyel a Szalajka-völgy nyerte.
Vágólapra másolva!

Papírforma eredmény születtet Csillagtúra nevű játékunk első fordulójában. Olvasóink tizennégy, szerkesztőségünk által javasolt magyarországi természeti látnivalóra szavazhattak, s ezek közül a legtöbb szavazatot elérő hét jelölt jut a játék második körébe, ahol újabb hét - ezúttal olvasóink által javasolt - helyszínnel mérkőzik meg. A játék végén kiderül, mi az ország hét természeti csodája.

A játék első fordulójára közel 10 ezer szavazat érkezett, s a jelöltek közül a szavazatok 26,2 százalékával a Szalajka-völgy végzett az élen. Második helyen Lillafüred és a Hámori tó áll a szavazatok 13,7 százalékával, harmadikon pedig a Dunakanyar 12,9 százalékkal. Az alábbiakban bemutatjuk a hét nyertest.

1. Szalajka völgy (26,2 százalék)

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Észak-Magyarország egyik legismertebb turisztikai nevezetessége a Szalajka-völgy. Az Egertől nem messze található völgyet a Bükki Nemzeti Park bejárataként is szokás említeni. A Szilvásváradra érkező völgy számos érdekes, az országban egyedülálló látnivalót kínál az ide látogatónak. A völgy nevét a rajta keresztül folyó patakról kapta. A megnevezés régebbi történelmi időszakból ered, egy régen kihalt mesterségre, az üveggyártás egyik alapanyagául szolgáló hamuzsír bányászatára és a hamuzsír latin nevére utal. Folytatás

2. Lillafüred (13,7 százalék)

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Miskolc városától nagyjából tíz kilométerre a Garadna- és a Szinva-völgyének találkozásánál, a Hámori-tó partján, fekszik Lillafüred. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó terület igazi vadregényes táj. Felismerve turisztikai szerepét már 1892-ben üdülőteleppé nyilvánították. Lillafüredre megérkezve minden bizonnyal két látnivalón akad meg elsőre szemünk: a Hámori tavon és a partjára épült Palota Szállón. Folytatás

3. Dunakanyar (12,9 százalék)

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A Duna Esztergom és Budapest közötti szakaszát többnyire csak Dunakanyar néven említjük. A folyó ezen a szakaszon a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik. Az elnevezés egyszerű oka, hogy a Duna folyásiránya itt változik meg nyugat-keletiről észak-délire, tehát délfelé kanyarodik. A gyönyörű természeti környezet és a kanyarban elhelyezkedő települések gazdag látnivalói az ország egyik legkedveltebb turisztikai körzetévé teszik. A Dunakanyar, mint kultúrtáj szerepel a világörökségi jelölt listán is. Folytatás

4. Balatoni tanúhegyek (9,5 százalék)

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A Balaton-felvidék legszebb és legértékesebb természeti szépségei a tanúhegyek, amelyek a geográfusok szerint nemcsak tanúskodnak a letűnt időkről, de titkokat is őriznek a földtörténeti paleozoikum, illetve a későbbi miocén korból. Ekkor még az ország nagy részét sósvíz, vagyis a Pannon-tenger borította. Folytatás

Bükk (8,2 százalék)

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A Bükk hegység az Északi-középhegység része, az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Húsz csúcsa emelkedik 900 méter fölé, köztük a legmagasabb az Istállós-kő (959 méter). Ezt követi a Bálvány 956 méterrel és a Tar-kő 949 méterrel. A Bükk legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület. Folytatás

Tihanyi Belső-tó (7,5 százalék)

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Tihany nem csak a Balaton, hanem az egész ország egyik legkedveltebb turisztikai célpontja. Külföldi és belföldi turisták ezrei keresik fel egész évben. Népszerűségét gazdag történelmi és természeti látnivalóinak köszönheti. Az apátság mellett la táj képét legalább ennyire meghatározó elem a tihanyi Belső-tó. Folytatás

Őrség (4,8 százalék)

Fotó: Hirling Bálint [origo]

Az Őrség néprajzilag is önálló, sajátos kultúrát őrző táj. Az egyetlen olyan tájegység Magyarországon, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Az egykori királyi kiváltságlevelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. Ezért is nevezzük ezt a tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének. Folytatás