Csehszlovákia a futballban éledhet újjá

Húsz évvel ezelőtt Európa térképe az országhatárokat illetően egyszerűbb képet mutatott, és ennek megfelelően a kontinens labdarúgásában is jóval kevesebb bajnokság volt. Csehszlovákia, Jugoszlávia és Szovjetunió felbomlásával rengeteg önálló állam, és bajnokság jött létre, és egyes szakértők úgy vélik, hogy a klubfutballnak sokkal hasznosabb lenne a regionális ligák újjáélesztése.

A közép-kelet-európai labdarúgás kétségtelenül sokat köszönhet Michel Platininak, az UEFA elnökének. Az egykori kiváló futballista irányítása alatt az Európai Labdarúgó Szövetség a közös lengyel-ukrán pályázatnak ítélte oda a 2012-es kontinensviadal megrendezését, és a Bajnokok Ligája selejtezőit is sikerült úgy módosítani, hogy immár sokkal nagyobb esélyük van a régióból érkező együtteseknek a csoportkörbe jutásra.

Az előző idényben a Debrecen, a jelenlegiben pedig a szlovák Zsolna használta ki ezt a lehetőséget, ám a magyar, illetve szlovák bajnokcsapat eredménytelensége jól mutatja a kettősséget: bejutottak ugyan a BL-be, de ott egyetlen pontot sem szereztek, kilógtak a mezőnyből.

Az UEFA nem ellenkezik

A térség klubfutballja egyre messzebb kerül a nyugat-európai elittől, ami részben annak köszönhető, hogy a legtöbb országban két-három egyesület uralja a bajnokságot, ám a hazai sikerek nem elegendőek ahhoz, hogy a csapatok megőrizhessék legértékesebb játékosaikat - egy-egy jól sikerült idényt követően szinte minden labdarúgó a kiárusítás sorsára jutott.

Ebből az ördögi körből szinte lehetetlen kitörni, ám a cseh és a szlovák szövetség úgy véli, hogy megtalálta a megoldást. A két szomszédos állam ugyanis hivatalosan is felvetette egy közös bajnokság létrehozását, és az UEFA némi meglepetésre nem utasította el egyből ezt a lehetőséget.

Platini a Csehországban tett látogatásakor ígéretet tett a cseh szövetség főtitkárának, Rudolf Repkának hogy ha eljuttatják az UEFA-hoz a megfelelő adatokat, akkor független szakértők bevonásával készítenek egy megvalósítási tanulmányt. A két ország szövetsége azzal érvel, hogy a közös bajnokság több nézőt, és így nagyobb bevételt jelentene a kluboknak. "Platini meg akarja mutatni, hogy a sport különbözik a politikától. Egyáltalán nem tartom elképzelhetetlen, hogy ismét létrejöjjön a csehszlovák bajnokság. Alapvetően az anyagiak döntenek, de a kluboknak természetesen meglesz a lehetőségük arra, hogy szavazzanak: részt akarnak-e venni ebben a projektben" - jelentette ki rendkívül optimistán Repka.

A FIFA-nál is próbálkoztak

A tervek szerint a bajnokságban 12 cseh (Sparta Praha, Jablonec, Baník Ostrava, Teplice, Viktoria Plzen, Sigma Olomouc, Slavia Praha, Mladá Boleslav, Slovan Liberec, Marila Príbram, 1. FC Brno és Bohemians 1905), illetve hat szlovák (Zilina, Slovan Bratislava, Dukla Banská Bystrica, FC Nitra, Ruzomberok és Senica) venne részt, és a csehszlovák liga akár már a 2012-2013-as szezontól elrajtolhat.

Az elképzelések alapján minden évben két búcsúzó lenne, a feljutók pedig abból az országból kerülnének fel, amelyikből a kieső kikerült. Értelemszerűen a nemzetközi kupákra is ez jelentené a kvalifikációt - teljesen úgy működne a dolog, mintha Csehszlovákia létező ország lenne. Mindez a cseh és a szlovák szövetség szerint magasabb színvonalat, nagyobb piacot és egyben jobb üzleti lehetőséget jelentene a klubok számára.

Szerbiában a Partizan-Crvena zvezda derbi az év meccse

Az ötlet persze egyáltalán nem új, hiszen már a FIFA 2007-es konferenciáján készült egy tanulmány ebben a témában. Akkor a szlovén Jaka Lucu, a román Mihai Tudoran, a szerb Mico Petkovic és az orosz Viktor Vasziljev vetette fel egy egységes közép-kelet-európai bajnokság lehetőségét. Ők is azzal érveltek, hogy egy ilyen bajnokság egyrészt színvonal-emelkedést jelentene, másrészt a pénzügyi lehetőségek is javulnának az egyesületek számára.

Azzal persze a három évvel ezelőtti tanulmány készítői is tisztában voltak, hogy egy ilyen monstre, regionális bajnokság létrehozása nem megy egyik pillanatról a másikra: első lépésként a jugoszláv liga újraélesztését tartották elképzelhetőnek. Azzal érveltek, hogy a regionális rivalizálások növelnék az érdeklődést, amely most riasztóan alacsony a délszláv államokban.

Az előző idényben például Szerbiában csak a Crvena Zvezda és a Partizan Beograd átlagnézőszáma volt háromezer feletti, és a 16 csapatos bajnokságból hat klubnak a meccseire is átlagban ezernél kevesebben látogattak ki. De Horvátországban sem sokkal jobb a helyzet - és akkor a kisebb országokról nem is szóltunk.

A többi sportág példát mutat

Más csapatsportágakban működnek regionális bajnokságok: kosárlabdában például már tíz esztendeje létezik az NLB Liga, amely az egykori Jugoszlávia legjobb csapatait egyesíti - illetve az idén már egy cseh egyesület is csatlakozott a mezőnyhöz. A jégkorongban 1999 és 2007 között funkcionált az Interliga, amelyben magyar csapatok is szerepeltek osztrák, horvát, lengyel, szerb és szlovén klubok mellett.

Ezek a ligák azonban mind a nemzeti bajnokságok mellett, nem pedig azok felett működtek - márpedig az esetlegesen újjáéledő csehszlovák bajnokság résztvevői nem szerepelnének hazájuk versenysorozatában. Ugyanez a helyzet a jelenleg egyetlen létező európai regionális futballtornával, a Balti Ligával. A 2007-ben indított sorozatban a három balti állam (Észtország, Lettország és Litvánia) együttesei szerepelnek, a 2010-2011-es szezonban már 16 csapat indult. Ez azonban nem bajnoki rendszerben zajlik, hanem egyenes kieséses szisztéma szerint: a csapatok oda-visszavágós alapon mérkőznek meg egymással.

www.global-soccer.eu