"Ötvenezer tulajdonost nem üthet el a busz" - Arsenal-üzletpolitika az új főrészvényessel

Tizedik klubként az Arsenal került külföldi kézre a Premier League-ben, miután Stan Kroenke amerikai üzletember megszerezte a részvények 62,9 százalékát. Bár Peter Hill-Wood elnök eleinte igen szkeptikusan beszélt az amerikairól, jelentős változás nem várható a klub üzleti modelljében, melyet az elnök kissé morbid hasonlattal jellemzett. "Ötvenezer embert nem üthet el egy busz" - mondta a sok kis tulajdonrészt birtokló szurkolókról Hill-Wood.

Az Arsenalt nevezte követendő példának Michel Platini, az Európai Labdarúgó Szövetség elnöke, mikor először beszélt a pénzügyi Fair Play bevezetéséről. Bár a londoni klubnak is van adóssága, az azonban nem őrült összegű játékosvásárlásokból keletkezett, hanem az Emirates-stadion építésére felvett kölcsönből, így a hitelállomány évről évre csökken. Ezen kívül az egyesület részvényei nem egyetlen tulajdonos kezében voltak, amit mindig is büszkén hirdettek. "Ha egyetlen támogatód van, és őt elüti a busz, akkor nagy gondba kerülhetsz. Nálunk viszont ötvenezer embernek kellene a busz alá kerülnie, hogy problémánk legyen" - nyilatkozta nemrég Peter Hill-Wood elnök.

Inkább az amerikai, mint az orosz

Hétfőtől ez már nem igaz, Stan Kroenke megvásárolta a harmadik és negyedik legnagyobb tulajdonos részvényeit, amivel 62,9 százalékos részvénycsomagot szerzett az egyesületben. Cége, a Kroenke Sport Enterprises 2007-ben lett a klub részvényese, amikor is Danny Fiszmantól vásárolt meg 9,9 százaléknyi részesedést, majd folyamatosan növelte érdekeltségét, amíg el nem érte a 29,9 százalékos határt.

Az elnökség eleinte meglehetősen kritikusan beszélt az amerikai üzletemberről, Hill-Wood például 2007-ben kijelentette: "Nevezzenek ódivatúnak, de nincs szükségünk a pénzére és a fajtájára. A célunk, hogy az Arsenal angol maradjon."

A vezetőség akkor változtatott a véleményén, amikor megjelent a színen az üzbég származású orosz Aliser Uszmanov. Ő a klub korábbi alelnökétől, David Deintől vásárolt meg 14,58 százaléknyi részvényt, majd fokozatosan eljutott a 25 százalékig, és ezzel Kroenke mögött a második legnagyobb részvényes lett. Az elnökség úgy látta, hogy kettejük közül még mindig Kroenke térnyerése a kisebbik rossz, így gyakorlatilag megegyeztek vele, hogy az Arsenal ne kerülhessen Uszmanov kezébe. Az amerikai üzletember bekerült a vezetőségbe, cserébe viszont ígéretet tett arra, hogy 2009 szeptemberéig semmiképpen nem vásárol újabb tulajdonrészt. Azóta nem volt kérdés, hogy lesz-e többségi tulajdonos Kroenke, csak az, hogy mikor.

Részvényeladás betegség miatt

Az időzítés a jól értesültek szerint nem véletlen. Nyílt titok volt, hogy a részvények 16,1 százalékával rendelkező Fiszman (aki a szurkolók körében nagy népszerűségnek örvend, mivel hatalmas szerepe volt abban, hogy a klub képes volt végigvinni az Emirates-projektet) Kroenkét pártolja, mint ahogyan az is, hogy a vagyonát gyémántkereskedésből szerző, jelenleg Genfben élő üzletember súlyos beteg. Mivel fiait egyáltalán nem érdekli az Arsenal, éppen ezért úgy vélte, hogy szeretett klubja sorsát akkor tudhatja biztos kezekben, ha a több amerikai sportegyesületben is érdekelt Kroenke lesz az új tulajdonos.

Az első százfontos jegy
Az Emirates megépítése összesen 390 millió fontba került. A hatvanezres aréna kihasználtsága 99 százalékos, itt lépte át először a jegyár a száz fontot. Az eddigi 16 fordulóban mintegy 960 ezren látták hazai bajnokin az Arsenalt, a csapat ezen kívül három FA-kupa-, négy Bajnokok Ligája- és két Ligakupa-meccset is játszott otthon.

Fiszman cége, a DF Nominees állítólag kötött is egy megállapodást a KSE-vel, hogy Fiszman halálát követően húsz napon belül eladják az Arsenal-részvényeket Kroenkének, de erre nem lesz szükség, mert az üzletet már most nyélbe ütötték.

Fiszman példáját az Ágyúsok harmadik legnagyobb tulajdonosa, az egykori klubelnök, Sir Charles Bracewell-Smith unokájának felesége, Lady Nina Bracewell-Smith is követte. Ő rendelkezett a részvények 15,9 százalékával, ami most szintén Kroenkéé lett, aki így az Arsenal 62,9 százalékát birtokolja. A jelenlegi tőzsdei szabályok szerint, ha egy tulajdonos a cég részvényeinek 30 százalékával rendelkezik, akkor köteles ajánlatot tenni a teljes vállalatért, amit a KSE-nek négy héten belül kell megtennie, a részvényeseknek pedig három hetük van a válaszra. Kérdés, Uszmanov belemegy-e az üzletbe, elvégre közel 27 százalék még nála van. Az orosz nem járna rosszul anyagilag, ám presztízsokokból is nemet mondhat.

Fülöp herceg, Peter Hill-Wood és Thierry Henry, a klub egykori játékosa

Transzfer hitelek nélkül

Uszmanov nem tagja a klub vezetőségének, Kroenke viszont igen, így aztán a részvényarány eltolódása nem hoz jelentős változást az Arsenal mindennapjaiban. A KSE máris közleményt adott ki, amelyben jelezte: ugyanazt az üzleti modellt szeretné követni, amit a klub eddig is folytatott, nem akar változtatni a vezetőség összetételén, sem pedig a szakmai stábon. És ami még fontosabb: azt is leszögezték, hogy a részvényvásárlást Kroenke nem hitelekből akarja finanszírozni, azaz az Arsenal várhatóan nem fog úgy járni, mint a Manchester United a Glazer családdal, vagy a Liverpool George Gillett-tel és Tom Hicksszel, akik jelentős adósságot halmoztak fel.

Kroenke számára a sport világa egyáltalán nem ismeretlen, noha eddig csak az Egyesült Államokban tevékenykedett. Ő a fő tulajdonos a St. Louis Rams amerikaifoci-csapatban, cégén keresztül övé a Colorado Avalanche (NHL, jégkorong), a Denver Nuggets (NBA, kosárlabda) és a Colorado Rapids (MLS, labdarúgás) is. Kroenke már három és fél éve tagja az Arsenal vezetőségének, vagyis azzal is tisztában van, hogy Európában miként működnek a dolgok, és nagy tisztelője Arsene Wengernek. A vezetőedző ugyancsak is pozitívan nyilatkozott hétfőn az amerikairól.

Összesen két külföldi tulajdonos a többi topligában
Az Arsenal gyakorlatilag már eddig is külföldi kézben volt, még ha nem is egyetlen tulajdonosnál (Kroenke és Uszmanov részesedése együttesen jóval meghaladta az ötven százalékot), de immár nyilvánvalóan külföldi tulajdonban áll. A Premier League-ben ez még kilenc egyesületről mondható el, amivel az angol élvonal messze kiemelkedik a topligák közül.

Olaszországban az AS Roma lehet az első, amelynek külföldi tulajdonosa lesz, amennyiben az olasz származású amerikai Thomas DiBenedetto valóban megveszi a csapatot, Spanyolországban pedig a jelenlegi idényben lett két egyesület is külföldié: a Racing Santandert az indiai Ahsan Ali Syed, a Málagát pedig a katari Abdullah bin Nasszer bin Abdullah Al-Ahmed Al-Thani vásárolta meg.

A Bundesligában azonban nem hogy külföldi, de német üzletember sem lehet többségi tulajdonos a labdarúgóliga szabályai szerint. A szervezet még 1999-ben hozott egy határozatot, amely engedélyezi ugyan a sportegyesületeknek, hogy futballcsapatukat önálló gazdasági társulássá alakítsák, ám a klubnak mindenképpen meg kell őrizni legalább a tulajdonjog 51 százalékát. Mindössze két kivétel van: a Bayer Leverkusen és a VfL Wolfsburg, amelyek egy-egy cég sportegyesületei. Leverkusenben a Bayer gyógyszergyár, Wolfsburgban pedig a Volkswagen autókonszern a százszázalékos tulajdonos.

www.global-soccer.eu