"Az üzleti környezet elég barátságtalan" - interjú az Antenna Hungária vezérigazgatójával

A digitális átállás megtakarítást hoz a közszolgálati csatornáknak, de a kormány késlekedése miatt mégis csúszik. Az Antenna Hungária tulajdonosa "a barátságtalan üzleti környezet" ellenére nem  tud, és nem is akar kivonulni az országból - jelentette ki Jean-Francois Fenech a cég vezérigazgatója.

Meglepte, hogy a kormány tavaly decemberben kitolta a digitális átállás határidejét, első lépésben egy évvel, 2012 végéig?

- Nem igazán. Nem voltunk túlzottan boldogok a döntéstől, de tulajdonképpen logikus volt, hogy elhalasztották az átállást, mert a hatóságoknak 2011 végéig nem lett volna elegendő idejük végrehajtani a felkészülést. Korábban sokszor, időben felhívtuk a figyelmet arra, hogy nem lenne jó, ha ilyen helyzet állna elő.

Az Antenna Hungária mostani tulajdonosa, aTDF eközben 80 milliárd forintot fizetett az AH-ért még 2007-ben. Miért akkora üzlet a műsorszórás, hogy ennyiért keljen el egy ezzel foglalkozó cég? Mikorra térül meg a TDF befektetése?

- Ami a TDF befektetését illeti, évtizedekben mérhető a megtérülés, és sajnos nemrég ez az időtáv még inkább kitolódott. Ez még nem riaszt el bennünket attól, hogy a digitális átállással kapcsolatos befektetéseinket folytassuk, de az utóbbi időben a piaci fejleményeket figyelembe véve nagyon komolyan újra kellett értékelnünk a működésünket. Az AH három fő bevételi forrással rendelkezik: évente 15 milliárd forint származik a tv- és rádióműsor-szolgáltatóktól, a mobiltelefon-szolgáltatóktól körülbelül kétmilliárd, a saját távközlési üzleti kommunikációs tevékenységből pedig ötmilliárd. Jelenleg a bevételeink 45 százaléka származik a közszolgálati műsorszolgáltatóktól, és a közeljövőben nem látunk olyan új lehetőségeket, amelyek ellensúlyozhatnák e bevételi forrás folyamatos csökkenését. Az AH megvásárlása egy tipikus hosszú távú befektetés volt, és anyavállalatunk a jelentős beruházás vállalásával már bizonyította elkötelezettségét ezen a piacon. Azt várjuk, hogy kiszámítható környezetben tudjunk működni, de másoktól eltérően nem áll szándékunkban és nem is tudnánk az ország elhagyásával külföldről szolgáltatni, amennyiben a körülmények kedvezőtlenül változnának.(Számos magyarországi tévécsatorna szolgáltat külföldről Magyarországra, a magas regisztrációs költségek miatt. - a Szerk.) Az ágazat sajátosságaira tekintettel az eszközöket és a tevékenységeket nem lehet kivinni, ezért arra vagyunk predesztinálva, hogy a kormányzattal és a hazai piaci szereplőkkel partneri viszonyban legyünk.

Mostanában viszont volt néhány kedvezőtlen változás a körülményekben.

- Tény, hogy az üzleti környezet elég barátságtalan. A bevételünk 2009 óta húsz százalékkal, 27 milliárdról 22 milliárdra esett. Eközben fizetjük a távközlési cégekre kirótt különadót, ami elviszi a teljes nyereségünket. Ez a lehető legrosszabbkor jön, mert éppen befektetünk 25 milliárd forintot egy olyan technológiába, amely ismét csökkenti majd a bevételeinket. Így lehetőségeink határán vagyunk, minden további kedvezőtlen piaci és jogszabályi változás különösen érzékenyen érintene bennünket. Emellett a digitális technológiák persze új lehetőségeket is tartogatnak, ezért összességében bízunk a magyar piacban.

Az Antenna Hungária részéről mekkora befektetés szükséges az átálláshoz?

- A teljes, rádiót és tévét is érintő digitális technológiai átállás költsége nagyjából 25 milliárd forint, négy-öt év leforgása alatt. Ehhez jön még a cég hatékonyságjavító programja, mely, mint említettem, az államnak is tehercsökkenést jelent.

Mennyibe kerül a műsorszórás a közmédiának?

- 2007 óta van a TDF tulajdonában az Antenna Hungária. Az akkori, 12 milliárd forintot közelítő költség a hatékonyságjavító programunk nyomán ma nem sokkal 10 milliárd fölött van, és ez már tartalmazza a 2007-ben még nem létező digitális műsorszórás közel hárommilliárd forintot kitevő díját is. Így durván tízszázalékos az állam megtakarítása, már a párhuzamos analóg-digitális műsorszórás időszakában is. Reálértéken természetesen ennél is nagyobb.

És várhatóan hogyan alakulna mindez a digitális átállás után?

- Becsléseink szerint akkor már kevesebb mint hétmilliárdba kerül majd a műsorszórás a közmédiának. Ennek felét az analóg rádió, felét a digitális tévé költsége teszi ki.

Az átállás fő akadálya, hogy sok háztartásban nincsen még digitális adás vételére alkalmas szerkezet. A kormány a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben utal rá, hogy szociális alapon támogatná a vevődekóderek vásárlását. Elképzelhető, hogy olcsóbb lenne most rövid idő alatt ellátni ilyenekkel a lakosság érintett részét, mint még másfél évig fenntartani az analóg műsorszórás rendszerét, amíg az átállás lassan lezajlik?

- Nem mindegy, mekkora tömegről van szó. Ma hétszázezer háztartásban használják a földi sugárzású analóg rendszert. Valamennyiük számára a set-top-box ingyenes biztosítása óriási költségekkel járna. Emellett pusztán a jogosultak körének pontos meghatározása, a büdzsé tervezése és a logisztika megszervezése szerintem 6-9 hónapig is eltartana. Véleményem szerint ma ez már nem reális választási lehetőség, inkább folytatni kell az elkezdett felkészülést, amilyen gyorsan csak lehet. Az sem lesz könnyű, mert tudomásunk szerint a kormány a szociálisan rászorulónak minősülő háztartások számát 350 ezerre becsüli. Ugyanakkor az AH kialakított egy olyan ajánlatot, amelynek eredményeképpen sokak számára vált elérhetővé a vételhez szükséges dekóder.

Más országokban hogyan zajlott az átállás? Voltak fogyasztók, akik nehezményezték, hogy egyik napról a másikra megszűnt az analóg adás?

- Azokban az országokban, ahol a felkészülés megfelelően hosszú és kidolgozott volt, általában nem voltak gondok. A felkészülés alatt többéves folyamatot kell érteni, mégpedig onnan számolva, amikor az analóg lekapcsolás konkrét időpontját kitűzték. Előfordult, hogy a lakosság elégedetlenkedését elkerülendő, halasztani kellett. Az Egyesült Államokban, például, nyolc hónapot csúszott az átállás, mert késésben volt a negyvendolláros kuponok kiosztása.

A tapasztalatok alapján mitől lesz sikeres egy ilyen program?

- A hatékonysághoz kiválóan időzített és végrehajtott kommunikációs stratégia és jól célzott támogatási rendszer kell. Lehet persze úgy is csinálni, ahogy a horvátok: náluk az ország minden egyes háztartása kapott egy kupont, amit vevőegység vásárlására használhatott fel, függetlenül attól, hogy szüksége volt-e rá. De ez nagyon drága megoldás.

Fotó: Magócsi Márton [origo]

A dekóderek ügyén túl milyen teendők vannak még?

- Ki kell még dolgozni a monitoringrendszert, amellyel ellenőrizni lehet, hogy valóban minden rendben halad. Emellett az egész folyamatot nagyon stabil szerződéses alapra kell helyezni, különös tekintettel az Antenna Hungária és az NMHH közötti digitális hatósági szerződéseknek a valós piaci viszonyokhoz történő igazítására. A teljes folyamatot nézve egyébként nem állunk rosszul. Több mint 200 ezer háztartás már használja az analóg rendszert digitálissal helyettesítő szolgáltatást, a MinDig TV-t.

Úgy tűnik, sok még a kihasználatlan lehetőség a digitális televíziózásban, a MinDig TV fizetős kínálata is csak másfél tucat adó. Mi akadályozza a fejlesztést?

- Jelenleg kihasználjuk a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, bővítésre az eredetileg a mobiltévé számára fenntartott frekvencián lenne lehetőség. Ez a technológia két éve világszerte elbukott, és próbáltuk ugyan meggyőzni a döntéshozókat, hogy engedjék a frekvenciát hasznosítani, de eddig nem jártunk sikerrel. Pedig ennek a segítségével tudnánk a mostaninál bővebb szolgáltatást kínálni azoknak, akiknél el akarjuk érni, hogy minél előbb váltsanak az analóg platformról a digitálisra. A helyzet versenyszempontból is rossz, mert a MinDig TV hét ingyenes plusz a MinDig TV Extra tizenegy fizetős csatornája csak a többi szolgáltató alapcsomagjaival tud versenyezni, melyeket a fizetős szolgáltatásokat használó háztartások mindössze 10 százaléka igényel. A mobiltévés frekvencián elférő csatornákkal már a fizetős tévére előfizető háztartások több mint fele számára lenne versenyképes lehetőség a szolgáltatásunk.

Az AH eladta a mikrohullámú szolgáltatással foglalkozó részlegét a Hello HD-nek. Ennyire bíznak a digitális televíziózásban?

- A mikrohullámú technológia elérése földrajzilag Budapestre limitált, ennyiben nem illik bele az országos szolgáltatásokat kínáló stratégiánkba. Ez volt az eladás fő oka. És igen, bízunk a digitális földfelszíni tévézésben, a fizetős szolgáltatásunk, MinDig TV Extra kevesebb mint tíz hónap alatt 25 ezer előfizetőt szerzett.

Fotó: Magócsi Márton [origo]

Ha már a rádiót említette: van értelme a digitális rádiózást erőltetni? Az eddigi próbálkozások nem voltak túl sikeresek.

- Kétségtelen, hogy Európában sok minden nem tiszta még a digitális rádiózás körül, így a széles körben alkalmazott technológiai szabvány vagy a sikeres üzleti modell sem. Mindezek ellenére nem mondanám azt, hogy a digitális rádió elbukott, és nem lesz sikeres Európában, elvégre Németországban éppen most készülnek a szolgáltatás újraindítására, az AH által is választott új szabványon. Amennyiben ez megtörténik, hamarosan az összes német gyártású új autó fel lesz szerelve a megfelelő vevőegységgel. Magyarországon az a specifikus probléma, hogy a legnagyobb szereplő, a közrádió nem köt szerződést a digitális rádiós platformon történő megjelenésre, noha a törvény előírja ezt a számára. Nem csoda, hogy a többi szolgáltató sem kötelezi el magát a digitális technológia mellett. Pedig az országos analóg frekvenciák száma nem tud már nőni, új országos csatornák indítására csak a digitális platformon van lehetőség, ráadásul itt az adás minősége is sokkal jobb. Ugyanakkor több mint kétszázezer háztartásban a MinDig TV-vel már megvalósult a digitális rádiózás, hiszen ezen a platformon az ingyenesen fogható digitális kínálat részét képezi négy rádiócsatorna is.