Könnyebb az ausztriai munkavállalás, ám szigorúbb az ellenőrzés

Bár 2011. május elsejétől könnyebben jutunk ki tehát Ausztriába dolgozni, ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy az osztrák jogszabályok közül néhány, éppen a munkaerőpiac megnyitása következtében, kedvezőtlen irányba változik majd meg - tudtuk meg a Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás és annak osztrák partnerirodája szakértőitől.

Szigorítják például a munkaügyi ellenőrzések során kiszabható büntetések mértékét és önálló büntetőjogi, illetve szabálysértési tényállásban rendelik büntetni a kötelező minimálbér megsértését is - mutatott rá a Nemetschke Huber Koloseus Rechtsanwälte GmbH szakértője.

Dr. Kovács-Andor Levente ügyvéd kiemelte: büntetésre számíthatnak azok a munkáltatók, akik nem hajlandóak az ellenőrző hatósággal megfelelően együttműködni.

Ezen kívül komolyabb ellenőrzésekre lehet számítani az Ausztriába kiküldött munkavállalóknak fizetett alapbér, a bérezést igazoló német nyelvű bérpapírok rendelkezésre állása vonatkozásában is.

Fontos terület: az építőipari vállalkozások

Az építőipari munkákhoz kapcsolódóan, az osztrák szabályok szerint a vállalkozások szabad vállalkozásokra és szabályozott vállalkozásokra bonthatóak. Az építőipari vállalkozási tevékenység Ausztriában az utóbbi csoportba tartozik, ezért jogszerű gyakorlásához további lépések megtételére van szükség.

A szabályozott vállalkozások esetében nem elegendő az iparűzés illetékes szerv felé történő bejelentési és ezzel iparűzési engedély beszerzése, hanem szükség van egy úgynevezett képesítési bizonyítványra is.

A képesítési bizonyítvány azt igazolja, hogy az illető rendelkezik a munkája megfelelő és biztonságos végzéséhez szükséges technikai és tárgyi ismeretekkel, végzettséggel, képességekkel és a megfelelő tapasztalattal.

Ennek benyújtásával egyidejűleg a folytatni kívánt tevékenységet az illetékes hatóságnál be kell jelenteni. Az uniós polgárok, illetve vállalkozások esetén a másik tagállamban megszerzett képesítés elismertetésére van lehetőség.

Az erre vonatkozó kérelmet az osztrák Szövetségi Gazdasági Minisztérium bírálja el. A folyamat eredményeként a vállalkozó megkapja vállalkozói engedélyét, amely felhatalmazza tevékenysége ausztriai gyakorlására. Természetesen a fenti szabályok csak a vállalkozásokra vonatkoznak, az önállóan külföldön munkát vállaló alkalmazottakra nem terjednek ki - emelte ki dr. Kovács-Andor Levente.

Társadalombiztosítási szabályok

A külföldi munkavállalással kapcsolatosan érdemes szót ejteni a munkajoghoz nagyon szorosan kötődő, attól mégis eltérő szabályozás alá eső társadalombiztosítási szabályokról is.

Az Európai Unió tagállamaiban jelentősen eltérnek a társadalombiztosítási rendszerek. Az Unió nem is törekszik egységesítésre, így a tavalyi év óta hatályos új koordinációs rendelet (883/2004/EK rendelet) célja is csak az, hogy segítséget nyújtson az alkalmazandó jog kiválasztásában.

A koordinációs rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam tb-jogszabályai alkalmazhatók. Az illetékes állam szerve - Magyarországon az OEP területileg illetékes szerve - igazolást ad ki arról, hogy a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak más tagállamban nem kell járulékokat fizetnie.

A tb-jogviszonyra vonatkozó jog nem feltétlenül azonos a munkaviszonyra vagy a vállalkozásra vonatkozó ország jogával - fejtette ki a Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás szakértője. Munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként főszabályként a munkavégzés helye szerinti állam tb-jogszabályait kell alkalmazni.

Dr. Horváth Linda elmondta: ha a munkavállaló egyénileg kimegy például Ausztriába dolgozni, akkor munkaviszonyára és a tb-jogviszonyra is az osztrák jog lesz alkalmazandó. Ilyen esetben az OEP felé bejelentést kell tennie és kérni a TAJ szám felfüggesztését.

A kiküldetés külön szabályai

A kiküldetés tb-jogi értelemben is kivételt képez a főszabály alól. A koordinációs rendelet szerint ugyanis, ha egy munkáltató a munkavállalóját ideiglenes jelleggel külföldre küldi munkavégzés céljából, akkor továbbra is a kiküldő ország joga, azaz esetünkben Magyarország tb-jogszabályai hatálya alá tartozik a munkavállaló és itthon kell a járulékfizetési kötelezettségnek eleget tenni.

A kiküldetés várható időtartama a 24 hónapot nem haladhatja meg, és nem lehet célja egy korábban kiküldött munkavállaló felváltása - ismertette a Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás szakértője.

Korábban egyébként a kiküldetés 12 hónapos időtartamra szólhatott és egy alkalommal további 12 hónappal automatikusan meghosszabbítható volt. (A tb-kiküldetés és a munkajogi kiküldetés fogalma nem teljesen fedi egymást.)

Így előfordulhat olyan eset is, amikor a magyar cég munkajogi értelemben kiküldetésbe küldi a munkavállalóját, de a tb-jogi kiküldetés feltételei nem teljesülnek. Ilyenkor a magyar munkajog és az osztrák tb jog párhuzamos alkalmazására lesz szükség.

Fontos továbbá, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásokra nem vonatkozik a fenti kiküldetési szabályok, így az ő munkavállalóikra a fogadó ország tb-jogszabályait kell alkalmazni.

Jelentős gazdasági tevékenység

Ahhoz, hogy a kiküldetés társadalombiztosítási szabályait alkalmazni lehessen, a koordinációs rendelet követelményként előírja, hogy a magyar kiküldő munkáltatónak itthon jelentős gazdasági tevékenységet kell folytatnia. A jelentős gazdasági tevékenység folytatását többféle, a koordinációs rendeletben felsorolt módon igazolhatja a munkáltató.

A jelentős gazdasági tevékenység vizsgálata alól csak akkor mentesül a munkáltató, ha a kiküldetés során a munkavállaló egy külföldi kapcsolt vállalkozáshoz, jellemzően az anyacéghez, megy kiküldetésbe (konszernen belüli kiküldetés esete).

A koordinációs rendelet felsorolja azokat az eseteket is, amikor a magyar jog kiküldetés esetén sem lesz alkalmazandó. Ezek közül csak példálózó jelleggel emelnénk ki két-két akadályt a munkáltató illetve a munkavállaló oldalán.

Nem lehet tehát a magyar jogot alkalmazni, ha a kiküldetés teljes időtartama alatt a munkáltatónak kizárólag adminisztratív munkát végző munkavállalói maradtak itthon, vagy ha a munkáltató kint nem az itthonival azonos tevékenységet folytat - mutatott rá dr. Horváth Linda.

Továbbá: ha munkavállalónak nincs meg a kiküldetés előtt a 30 napos biztosítási jogviszonya, ugyanabban az államban már volt kint 24 hónapot és a visszatérése óta még 60 nap nem telt el, vagy munkaszerződést köt azzal a vállalkozással, akihez kiküldték.

A kiküldetés igazolása

A munkáltató köteles még a kiküldetést megelőzően a magyar jog alkalmazandóságáról és a biztosítási jogviszony fennállásáról szóló igazolást kikérni az illetékes az egészségbiztosítási szakigazgatási szervtől.

A kérelmet az OEP-nél erre rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni. Az illetékes szerv a fentiek tanúsítására az A1 jelű igazolást állítja ki, amely gyakorlatilag felváltotta a korábbról ismert E101-es nyomtatványt. Az igazolás kiadása államonként és egymást követő kiküldetésenként külön-külön történik.

Kivételek megállapítása

Ha a kiküldetés várható időtartam meg fogja haladni a 24 hónapot vagy már le is járt, de különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják a kivétel megállapítását, a munkáltató kérelmezheti, hogy az A1 jelű igazolást legfeljebb öt évre adják ki. Ehhez azonban az OEP támogatásán és a megfelelő indokok kívül az is szükséges, hogy a másik érintett tagállam egészségbiztosítási szerve is hozzájárulását adja a kivétel megállapításához.

Önálló vállalkozók

Az önálló vállalkozók "kiküldetésére" gyakorlatilag a fenti szabályok analóg módon alkalmazandók. Ennek megfelelően tehát, ha egy önálló vállalkozó "kiküldetése" során egy másik tagállamba hasonló tevékenységet folytat, mint itthon, akkor 2 4 hónapig továbbra is Magyarországon kell a járulékait befizetnie. Ennek feltétele, hogy a távozását megelőzően már legalább két hónapig érdemi tevékenységet folytasson Magyarországon és a "kiküldetés" alatt is üzletszerűen tovább működjön itthon is. A szükséges igazolásokat az önálló vállalkozó is a fenti módon igényelheti.

Több tagállamban történő munkavégzés

Ha a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó tevékenysége több országot is érint, akkor főszabályként nem a tevékenység helye, hanem a lakóhelye szerinti ország tb-jogszabályainak hatálya alá tartozik. Az A1 jelű igazolás igénylésére és kibocsátására ez esetben is az általános szabályok irányadók.

Külföldi gyógykezelés

Főszabályként külföldön a munkavállalók az EU-s egészségbiztosítási kártyával vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, melynek érvényességi ideje változatlanul 36 hónap. Ha azonban a munkavállaló nem ilyen módon veszi igénybe az ellátásokat, akkor a tavalyi év óta hatályos szabályok értelmében, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket olyan mértékben téríti meg, amennyi az ellátás adott időpontban itthon került volna.