EL-győzteseket leckéztet az okosan összerakott ciprusi BL-csapat

A Bajnokok Ligája csoportkörének negyedik fordulója után is tart a ciprusi csoda: az APOEL Nicosia vezeti csoportját, és minden esélye megvan arra, hogy bejusson a legjobb 16 közé. Ilyen alacsonyra taksált csapat több mint egy évtizede nem jutott tovább a csoportkörből. Az APOEL távolról sem drágán összevásárolt kerettel érte el ezt az eredményt.

A Michel Platini által 2009-ben bevezetett reformnak köszönhetően a Bajnokok Ligája mezőnye valamelyest kibővült: a csoportkör sokkal több csapat számára elérhető, mióta az UEFA elnöke kettébontotta a kvalifikációt. A bajnoki ágról bejutott együttesek azonban többnyire nem sok vizet zavartak, gyakran még a pontszerzés sem jött össze nekik, így egy ideig úgy tűnt, hogy a mezőny nem csak bővült, de fel is hígult. Az APOEL Nicosia szereplése azonban kiváló példa arra, hogy némi szerencsével egy kiscsapat is közel kerülhet a továbbjutáshoz.

Száz hellyel a csoportellenfelek mögött

A ciprusi együttes négy kör után vezeti csoportját, és ugyan még az is előfordulhat, hogy végül az utolsó helyen végez, de eddigi szereplése így is tiszteletre méltó. Az APOEL ugyan egyetlen topligás csapatot sem kapott ellenfélül, de csoportjában ott van az Európa Liga, illetve jogelődje, az UEFA-kupa legutóbbi négy győzteséből három: az FC Porto idén, a Sahtar Donyeck 2009-ben, a Zenit Szentpétervár pedig 2008-ban nyerte meg a második számú európai kupát. A nicosiai együttes ilyen ellenfelekkel szemben mondhatja magát veretlennek, és hazai pályán már a Portót, illetve a Zenitet is legyőzte.

A csoport együtteseinek UEFA-ranglistán elfoglalt helye jól érzékelteti az APOEL bravúrjának mértékét. Az elmúlt öt szezon nemzetközi eredményei alapján a Porto nyolcadik, a Sahtar 14., a Zenit pedig 31. volt legutóbb, miközben a nicosiaiak a 125. helyen szerénykedtek.

A Bajnokok Ligája történetében mindössze kétszer fordult elő, hogy a ranglistán ilyen hátul álló csapat továbbjutott a csoportkörből: a 2002-2003-as idényben a Basel a 173. helyről előzte meg csoportjában a Liverpoolt, és lett második, míg az 1995-96-os szezonban a Legia Warszawa 134. helyezettként jutott tovább. Utóbbi esetben ráadásul még csak 16 csapat alkotta a csoportkört. Közel állt a hasonló bravúrhoz még a szlovák Artmedia Petrzalka is a 2005-2006-os idényben: a 219. helyről került be a BL csoportkörébe, és ha az utolsó fordulóban otthon nyer a Porto ellen, akkor második lehetett volna. A meccs azonban 0-0-val ért véget, bár a pozsonyiak joggal reklamálhattak egy elmaradt tizenegyest.

Kevés pénzből is lehet eredményes csapatot csinálni

Az APOEL számára ez már a második idény a 2009/10-es után a BL csoportkörében. A debütálásakor mutatkozott be a sorozatban a Debrecen is, amely végül pont és szerzett gól nélkül fejezte be a csoportkört. A nicosiaiak ennél jobbak voltak, három döntetlent is elértek, pedig szintén nehéz csoportjuk volt a Chelsea-vel, az Atlético Madriddal és a Portóval.

A Lokival ellentétben viszont a bajnoki címet nem sikerült megvédeniük, csak másodikak lettek, így a BL helyett az Európa Ligában indulhattak, ahol kis híján bekerültek a csoportkörbe: a litván Tauras és a cseh Jablonec kiverését követően a spanyol Getafétól kaptak ki. Pedig a hazai visszavágón az APOEL ledolgozta az első meccsen összeszedett hátrányát, ám a hosszabbításban a spanyolok szereztek gólt. A nicosiaiak számára így az előző évadban már augusztusban véget ért a nemzetközi szereplés, miközben a Debrecen az Európa Liga csoportkörében vitézkedett. Most fordult a kocka.

A két egyesület átigazolási politikája között az egyik legnagyobb különbség az, hogy míg a Debrecen elsősorban magyar futballistákkal próbálta megerősíteni a keretét, addig az APOEL a BL-szereplésből befolyt összeget inkább légiósokra költötte, és egyetlen alapemberét sem adta el.

A Loki az Európa Ligából való kiesést követően, januárban eladta a válogatott Laczkó Zsoltot a Sampdoriának, akiért 830 ezer eurót kapott, az APOEL-nek viszont története során sohasem volt ilyen nagy bevétele játékoseladásból. Ennek megfelelően a ciprusiak nem is költenek sokat: idén nyáron mindössze 250 ezer eurót adtak ki (ennyibe került a Herthától megvett brazil védő, Kaká), egy évvel korábban pedig két játékosért (a brazil Aíltonért és a macedón Ivan Tricskovszkiért) összesen alig több mint egymillió eurót fizettek ki.

A Debrecen ugyanebben az időszakban 540 ezer euróért vásárolt: tavaly nyáron Farkas Balázs 400 ezer, Balajti Ádám pedig 140 ezer euróba került, de egyikük sem vált be, mint ahogyan az Újpesttől ingyen megszerzett Kabát Péter sem. Az APOEL szerzeményei viszont telitalálatnak bizonyultak: nem csak a fent említett három játékos, hanem azok is, akik ingyen érkeztek, így a brazil Gustavo Manduca és Marcelo Oliveira vagy a bosnyák Sanel Jahic.

Ráadásul a csapat gerince már hosszabb ideje együtt van: a jelenlegi keretből többen is szereztek BL-rutint két évvel ezelőtt, a szerb tréner, Ivan Jovanovic pedig már 2008 óta irányítja a gárdát, de 2003 és 2005 között is ő volt az edző. Az átigazolásokkal foglalkozó német honlap, a Transfermarkt.de a Debrecen játékoskeretének értékét valamivel több, mint kilencmillió euróra taksálja, míg az APOEL-nél ugyanez az érték 17 millió, ami egy ambiciózusabb Bundesliga 2-es klubénak felel meg.

www.global-soccer.eu