Az oroszok még hallgatnak a karácsonyi mesterséges tűzgömbről

Az elmúlt napok elemzései valószínű, hogy egy orosz hordozórakéta harmadik fokozata égett el Európa felett karácsonykor, december 24-én este. Az Orosz Űrügynökség azonban még nem nyilatkozott az ügyben, így más jelenség sem zárható ki teljesen.

A fényes tűzgömb december 24-én este, magyar idő szerint 18.30 körül tűnt fel Németország, Hollandia, Belgium és Észak-Franciaország fölött. A főleg vöröses és fehér árnyalatokban ragyogó objektum haladása közben több darabra esett szét, miközben látványos csóvát is húzott az égen.

Az elmúlt napok elemzései alapján valószínű, hogy a légkörbe belépő test a múlt héten szerdán felbocsátott Szojuz TMA-03M űrhajó hordozórakétájának utolsó fokozata lehetett, nem pedig természetes eredetű meteor - bár ezt az Orosz Űrügynökség hivatalosan még nem erősítette meg. Az űrhajó a Nemzetközi Űrállomásra (ISS-re) szállította a holland André Kuipers, az orosz Oleg Kononyenko és az amerikai Don Pettit asztronautákat, akik jelenleg is az ISS fedélzetén dolgoznak.

Az utolsó fokozat visszatérése a küldetés tervezett menetrendjének része volt. Hasonló jelenség azért látható ritkán Európából, mert az ilyen visszatérésekre többnyire a Csendes-óceán felett kerül sor az Oroszország területéről indított rakéták esetében. Ezúttal feltehetőleg a pálya adottságai miatt történt ez kívételesen Európa felett - hivatalos sajtóközlemény azonban egylőre nem számolt be arról, pontosan miért került sor minderre Európa felett.

A meteorjelenség látványa Hollandiából

A jelenségről készült, 10-30 másodperc hosszú felvételek gyorsan felkerültek az internetre. Megfigyelhető, hogy az izzó rakétafokozatból kisebb darabok leválnak, és az egész objektum látványos csóvát húz az égen, részben a folyamatosan leszakadó apró töredékek miatt, részben mert a légköri gázok fokozatosan bocsátják ki a sugárzást, miután felhevültek.

Forrás: NASA

Az elégett rakétafokozat három utolsó keringésének vetülete a Föld felszínén. A szakaszok 5 perces beosztást jelentenek, a visszatérésre a sárga útvonal Európa feletti részén került sor. A fehét görbe a nappali (bal oldal) és az éjszakai (jobb oldal) területeket választja el a Földön

Hasonló események alkalmanként megfigyelhetőek a földfelszínről. Ilyen volt az UARS és a ROSAT űreszközök visszatérése is.

Haladása közben darabokra töredezett a karácsonykor megfigyelt test

Feltehetőleg hasonló sors vár az orosz Fobosz-Grunt-űrszondára is, amely hibás üzemelése miatt nem indult el a Mars felé. Az űreszköz ezekben a hetekben fokozatosan veszít majd a magasságából, és idővel belép az atmoszférába. Az üzemanyaggal feltöltött szonda teljes tömege közel 13 tonna, amelynek több mint a felét mérgező nitrogén-tetroxid és hidrazin üzemanyag teszi ki, de ez feltehetőleg elég majd a légkörben. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szondán kis mennyiségben radioaktív kobalt izotópok is vannak.

Az űrszonda lényegesen nehezebb, mint a nemrég visszazuhant 2,4 tonnás ROSAT vagy a 6 tonnás UARS-műhold. Ennek megfelelően a légköri belépés és felizzás után több és nehezebb töredék maradhat vissza belőle. Ez lesz a legnagyobb űreszköz, amely az utóbbi években belépett a Föld légkörébe. Az esemény időpontját és helyszínét egyelőre nem lehet előre jelezni, a becslések szerint január közepére várható a légköri felizzás - de ettől egy hét eltérés is elképzelhető jelenleg. Csak annyi bizonyos, hogy a légköri belépésre az északi és déli szélesség 51,4 fokos szélességi köre között kerül majd sor.