Az egyéni gazdák összefogását segítheti elő a Darányi Ignác Terv

A Darányi Ignác Terv elősegítheti több százezer hektár falusi zártkert és porta integrálását a termelésbe - állítja az agrárminisztérium volt államtitkára. Raskó György szerint ezeknek a földeknek a hasznosítása nemcsak munkát adhatna az ott élőknek, hanem jelentős értékek előállításához is hozzájárulhatna.

Előrelépést jelenthet a magyar mezőgazdaságban, főként az integrációban a Darányi Ignác Terv Raskó György agrárközgazdász és agrárvállalkozó szerint. Az agrárminisztérium volt államtitkára úgy véli, jelentős fejlődéshez vezethet, ha sikerül azt a több százezer hektár falusi zártkertet és portát integrálni a termelésbe, ahol az utóbbi években a termelési aktivitás jelentősen csökkent. Ezek a földterületek ugyanis a szakkifejezés szerint kultúrállapotban, (jó állapotban) lévő területek, és ha azt integrációban hasznosítják úgy nemcsak munkát adhatnak az itt élőknek, hanem jelentős értéket is előállíthatnak.

A volt államtitkár kifejtette: lehet ugyan a gazdák egyéni kezdeményezésére bízni az integrációt, az összefogást, de szerinte eredményesebb, ha ezt a feladatot a legtöbb faluban már ott lévő - a téeszekből és állami gazdaságokból átalakult - mezőgazdasági üzemek vállalják fel. Szerinte ugyanis ezeknél a cégeknél megvan a jól működő integrációhoz szükséges szaktudás is.

A szakértő főként a sertés- és baromfitenyésztés, valamint a zöldség-gyümölcs termesztés területén lát lehetőséget a professzionális integrációk kialakítására. Úgy vélte, az lenne az igazi siker, ha mindehhez helyi élelmiszeripari feldolgozás is társulna.

Raskó György emlékeztett arra, hogy a fejlett mezőgazdaságú országokban, például Hollandiában, Dániában és Olaszországban az integrációs modell - az egyéni gazdák összefogásaként, szövetkezetek formájában - most is működik.