A korabeli viszonyokat tekintve Magyarországra is elég hamar megérkezett a tengerentúlon 1982-ben indult T. J. Hooker, amelyet - az egyenruhán lévő többféle jelvény és rangjelzés miatt - páran csak Matricás rendőrök-ként emlegettek akkoriban. Hajdanán újító, de ma már tipikus sorozatról van szó, amelyben így már talán csak a nosztalgiázás okán lelhetik örömüket azok a tévénézők, akik az AXN Crime adásán vagy az AXN Playeren elcsípik valamelyik részt. (Bár biztosan lesznek, akik így is csalódnak, hisz a bűnügyi csatorna egy újraszinkronizált verziót ad, a megszokottól eltérő hangokkal.)
A történet főhőse természetesen a címszereplő, Thomas Jefferson Hooker - becenevén T. J. -, aki már tizenöt éve áll a rendőrség szolgálatában: miután régi társát megölték, a nyomozóirodából visszatér az utcára, ahol a zöldfülű és sokszor forrófejű Romanót kapja segítőül maga mellé. Az alapfelállás ma már elég sablonos, de akkoriban még nem volt ennyire elkoptatott - bár annyira újszerű sem, hisz a San Francisco utcáin pontosan tíz évvel a T. J. Hooker előtt jelentkezett egy hasonló párossal.
Igaz, a krumpliarcú Mike Stone (Karl Malden) helyett itt egy jóképűnek mondott - a Mint két tojás nevű blog szerint Pálffy Istvánra emlékeztető - főhőssel álltak elő a készítők. Őt a ma már kissé elhanyagolt külsejű William Shatner játssza, aki akkoriban azonban még igen jó formában volt, és Star Trek-beli szerepének, Kirk kapitánynak köszönhetően kellő népszerűségnek is örvendett. A fiatalabb hölgyeket a Romano szerepébe bújt Adrian Zmed csábította a képernyő elé, az uraknak pedig a Dinasztiá-ból (később a Melrose Place-ből) ismert Heather Locklear szolgált látnivalóval.
Polgárháborús tábornokról kapta a nevét Hooker
A széria eredetileg a hetvenes évek népszerű sorozata, a The Rookies újragondolásának indult - The Protectors címmel -, de az alkotók annyira megkedvelték T. J. Hooker figuráját, hogy az újoncok helyett végül őt emelték a középpontba. (Az ötletadó amúgy az a Rick Husky volt, aki később a Walker, a texasi kopó-t is készítette.) A készítőknek kimondott céljuk volt, hogy az akciójeleneteken túl a rendőrök lényegi munkáját, a nyomozás folyamatát is részletesebben bemutassák, mint a korábbi bűnügyi szériák - ezzel gyakorlatilag a ma már széles körben elterjedt procedurális krimiknek is utat nyitottak.
Ennek érdekében neves rendőrségi szakértőt is bevontak Bob Grogan személyében, aki korábban a hillside-i fojtogatók ügyében nyomozott - más kérdés, hogy hamar meg is váltak tőle, mivel a detektívnek sok esetben nem tetszett, ahogy a forgatókönyvírók átdolgozták az ötleteit. Tévés körökben sokáig elterjedt nézet volt, hogy T. J. Hookert egy valódi Los Angeles-i nyomozóról mintázták, mint ahogy a főhős osztagának neve, az LCPD is a nyugati parti rendőrségére, az LAPD-re hajaz. Husky csak évekkel később árulta el a sorozattal foglalkozó honlapnak, hogy - bár sok Los Angeles-i rendőrt ismer - Hookernek nem volt konkrét mintája; a nevét is egy amerikai polgárháborús tábornokról, Joe Hookerről kapta, egyszerűen csak a jó hangzás miatt.
Senkit nem érdekelt, hova tűnt Romano
A T. J. Hooker-t kétségkívül feldobta, hogy nemigen volt két egyforma szezonja. Összesen öt évadot élt meg - azt is két csatornán -, és már az első etap után történtek komolyabb változások, hisz az April Clough nevű színésznő figuráját ekkor cserélték le Locklear karakterére. Utóbbi egyébként a rendőrfőnök, Sheridan kapitány lányát, Stacyt játszotta, aki mellé a harmadik szezonra szintén beosztottak egy tapasztaltabb társat - így voltak epizódok, amelyekben ők nyomoztak Hooker és Romano helyett.
A sorozatot az utolsó évadra az ABC-től már átvette a CBS, amely mai szemmel elképesztő mennyiségű anyagot rendelt meg: tizenhét kilencvenperces epizódot (amelyek a nemzetközi sugárzásban körülbelül egyórásra rövidültek) és egy, a történetet lezáró tévéfilmet. A Romanót alakító Zmed ekkor lépett ki a stábból, egyes források szerint azért, mert kevesellte az időközben lecsökkentett gázsit, mások szerint azért, mert már inkább a Dance Fever című műsor vezetése foglalkoztatta.
Mindenesetre a forgatókönyvírók nem sokat törték a fejüket azon, hogy miként írják ki a történetből: a negyedik szezon végén Hooker Chicagóba utazott - ami akár egy spin-offba is kifuthatott volna -, és mire az ötödik évad elejére visszatért Los Angelesbe, Romano már nem volt sehol. Régi kollégája és barátja meg sem kérdezte, hogy hova tűnt - mintha sosem lett volna társa, egyedül rótta tovább az utcákat.
A sorozatban közben számos vendégszereplő is megjelent, olyanok is, akik csak később váltak ismertté: Hooker lányát például az akkor tíz-tizenegy éves Nicole Eggert alakította, aki jó tíz év múlva már a Baywatch piros fürdőruhájában parádézott, Summer Quinn szerepében. Egy-egy epizód erejéig az akkoriban még szintén kevéssé ismert Sharon Stone, valamint a Miami helyszínelők Horatiója, David Caruso is feltűnt a sorozatban. Az akkor már befutott sztárok közül William Shatner Star Trek-beli kollégája, Leonard Nimoy kapott egy kisebb szerepet, a rock'n'roll ördöge, Jerry Lee Lewis pedig önmagát játszotta.
Készül a film is
Az 1985-ös lezárás után Rick Husky sokáig nem akarta újra elővenni a történetet - és a jogokat sem adta el -, 2009-ben azonban bejelentette, hogy készül a T. J. Hooker moziváltozata, amelynek ő lesz a producere. A rendezésre Chuck Russellt kérte fel, aki korábban olyan darabokkal bizonyított, mint a Jim Carrey-féle Maszk vagy A Skorpiókirály; íróként pedig egy összeszokott páros, Brent Maddock és S. S. Wilson (Wild Wild West - Vadiúj Vadnyugat, illetve számos Tremors-film) jegyzi a sztorit. A projekt még mindig húzódik, a legújabb tervek szerint 2014-ben kerül csak a mozikba.