"Unalmas, ha valaki csak a laptop fölött görnyed." Little Boots a Quartnak

Little Boots, interjú, Quart
Vágólapra másolva!
Victoria Hesketh alias Little Boots a brit énekes-dalszerzőnők új generációjának egyik legsikeresebb képviselője, ráadásul a remekbe szabott elektropop-dalok mellett dj-ként is aktív. A Merlin-beli fellépése előtt beszélgettünk vele japán ketyerékről és sikerről, La Roux-ról és az Abbáról.
Vágólapra másolva!

Fotó: Hirling Bálint [origo]

A világ elsősorban énekesnőként ismer, most mégis dj-ként turnézol. Mennyire komoly nálad a dj-zés?

Én már régóta dj-zek, és mivel csináltam nemrég egy dance-esebb számot, jó ötletnek tűnt, hogy nem egy hagyományos turnéval népszerűsítem, hanem vállalok pár dj-fellépést Európa-szerte. Nagyjából öt éve dj-zek rendesen, és amióta most tart ez a turné, kaptam egy csomó új felkérést, szóval ez biztosan menni fog még egy darabig. Könnyebb is így, hiszen eljuthatok egy csomó új helyre, ahol eddig nem játszottam, ráadásul anélkül, hogy a zenészeimet is vinni kéne magammal, meg a teljes produkciót, ami jelentősen megkönnyíti a mozgást.

Sok zenész és híresség szokott dj-fellépéseket is vállalni, de ez sokszor csak lemezek egymás után pakolását jelenti, te ezek szerint komolyabban csinálod?

Igen, lány vagyok és mégis tudok keverni! [nevet] Én mindig is komolyan vettem a dj-zést, és nem is vállalnám ezt, ha nem csinálnám rendesen. Jó, nem bakelitlemezekről játszom, talán mert nem bírnám cipelni őket, hanem cd-ről, de annak például valóban nem látom értelmét, hogy csak egy laptopot hozzak, mert az megcsinál mindent helyettem. Az nem az igazi, főleg, hogy akár fellépés közben a Facebookot is nézegethetném. Elismerem persze, hogy nem én vagyok a legtechnikásabb dj a világon, mert szerintem a dalválasztás a legfontosabb, de attól még rendesen keverek, gombokat nyomogatok és csavargatok, ahogy azt kell.

Eddig egy albumod jelent meg három éve, mi a helyzet a folytatással?

Ha minden igaz, nyár végére megjelenik, és rövidesen már hallható is lesz róla az első kislemezdal. Most abban a fázisban tartok, hogy sok kész dalom van, csak ki kell találnom, melyek kerüljenek fel ténylegesen a lemezre, és azon belül hová - kicsit olyan ez, mint egy kirakós.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

Nem tartasz attól, hogy manapság három év elég hosszú idő a popzenében ahhoz, hogy valaki teljesen ki is menjen a köztudatból ezalatt?

Dehogynem. Az összes nagy popsztárt meg lehet nézni, hogy egyfolytában új megjelenéseik vannak, és akkor még külön nyomást jelent az internet meg a digitális megjelenések is. De ez nem feltétlenül rossz dolog, és ha komoly rajongóid vannak, akkor ők nem fognak elhagyni. A lényeg pedig úgyis a zene, és ha ez elég jó és meg tudja szólítani az embereket, akkor nem fogja befolyásolni őket, hogy mióta nem hallottak rólad. Másfelől igen, valóban lehettem volna gyorsabb, de kellett egy kis idő, amíg újra tudtam számokat írni, ezután a pár őrült év után: nemrég még a szüleim házában írogattam számokat, és nem sokkal később már távoli országokban turnézok - azért ezt fel kellett fognom, és tisztába is kellett jönnöm azzal, hogy mit akarok majd csinálni.

Te nyerted a BBC Sound of 2009 szavazását. Mekkora nyomás jár azzal, hogy ezután mindenki azt várja tőled, ténylegesen te legyél az év legnagyobb befutója?

Valóban nagy a nyomás, de ez ugyanakkor jó is, mert komoly figyelmet is kapsz, szóval van jó és rossz oldala is, amikkel amúgy is meg kell tanulni együtt élnie az embernek. Különben is, hihetetlen jó dolgok történtek velem akkortájt: megjelent a lemezem, felléptem egy csomó helyen, és ugyan össze lehet hasonlítani más előadókkal, hogy melyikünk a sikeresebb, számomra inkább a zenélésről szól ez a dolog.

Jó fél évvel az első lemez megjelenése előtt felléptél Jools Holland műsorában, ahol előadtál olyan dalokat is, amelyek később az albumon sokkal elektronikusabb körítést kaptak.

Ezek a számok eleve elektronikusabb verzióban íródtak, de aztán kísérleteztem velük, hogy hagyományosabb hangszereléssel is megállják-e a helyüket, hiszen, ha tényleg jó egy dal, akkor ez nem lehet probléma. Kicsit olyan volt ez, mintha saját magamat dolgoztam volna fel, de elég jól sikerültek ahhoz, hogy ebben a verzióban is hallhassa őket a közönség, és akkor is jó visszhangot kapott a fellépésem.

Azokon a fellépéseken használtál több kis fura elektronikus hangszert is, mint a stylophone és a tenori-on. Még mindig használod őket?

Nem annyira, már új játékaim vannak. [nevet] Ezek a dolgok mindig is érdekeltek, most nemrég kaptam Japánból egy újat, de még nem volt időm kitanulni a használatát, de elég jól néz ki. Szeretem, ha úgy csinál valaki elektronikus zenét, hogy az látványra is érdekes, mert az elég unalmas, ha valaki csak egy laptop fölé görnyed.

Annak idején a brit popsajtó úgy csinált, mintha lenne valamiféle versengés közted és La Roux között. Mennyire valós rivalizálás volt ez?

Semennyire, hiszen ez nem egy verseny. Persze, érdekes volt, hogy két csaj is egyszerre jelent meg elektropopos zenével, de valójban mindketten csak a saját dolgainkkal foglalkozunk.

Milyen zenék voltak hatással a készülő új albumodra?

Nagyon sok house-t hallgattam, régi chicagói house-t például, meg régi, klasszikus diszkót. Így pedig, hogy többet dj-zek mostanság, nyitottabb lettem a különböző új tánczenei stílusokra, és ez is gyakorolt némi hatást a zeneszerzésre.

Gondolom, most már nem a szüleiddel laksz Blackpoolban. Nagyon nagyot változott az életed három év alatt?

Hát egyfelől igen, másfelől azért a hozzám legközelebb álló emberek ugyanazok, akik azelőtt is voltak, viszont már Londonban élek, és oda mehetek fellépni vagy lemezt felvenni, ahová csak szeretnék, és azért ez elég jó így.

Az első lemezeden Phil Oakey is énekelt a Human League-ből. Más régi kedvenceddel is megismerkedtél azóta?

Igen, ezek mindig nagyon furcsa dolgok, ha olyan emberekkel találkozom, akiknek ronggyá hallgattam a lemezeit, és kiderül, hogy hallottak rólam. Például ilyen volt Björn az Abbából, akivel együtt szerepeltem egy tévéshow-ban: hatalmas Abba-rajongó vagyok, és ő tényleg egy elképesztően nagy dalszerző - csodálkoztam is, mit keresünk mi ugyanabban a műsorban? [nevet]

Meddig maradsz Budapesten?

Sajnos alig vagyok itt: tegnap még Göteborgban játszottam, és holnap reggel fél hétkor már indulnom is kell a repülőtérre, pedig szívesen maradtam volna, de feltétlenül szeretnék még jönni máskor is, hosszabb időre.