Üzleti kudarc esetén magánvagyonukkal felelnek a tagok?

Rendkívüli módon szigorodhatnak a tagi felelősség szabályai, amennyiben az Országgyűlés a jelenlegi állapotában fogadja el az új polgári törvénykönyv vonatkozó szabályait. A szigorú módosítás az Allen & Overy szakértője szerint Magyarország befektetési klímáját hátrányosan fogja érinteni. Dr. Eörsi Márton hangsúlyozta: előfordulhat, hogy üzleti kudarc esetén a tagokat a bíróság automatikusan arra fogja kötelezni, hogy magánvagyonukkal feleljenek a ki nem elégített hitelezők tartozásaiért.

A tagi felelősség szabályozásánál a törvényhozónak kényes egyensúlyt kell fenntartania - mondta elöljáróban az Allen & Overy szakértője. A vállalkozók ugyanis tevékenységük során saját pénzüket kockáztatják, és mivel köztudomásúan minden üzlet kockázatos, sokan nem indítanának új céget, ha kudarc esetén a teljes magánvagyonukat kockáztatniuk kellene.

Pontosan ezért fontos, hogy létezzenek a tagok korlátozott felelősségével működő társaságok, ahol a tag felelőssége csak arra korlátozódik, hogy a vagyoni hozzájárulását szolgáltassa. Természetesen, a mérleg másik serpenyőjét is vizsgálni kell a jogalkotás során, mert fennáll az a veszély, hogy a tag a korlátozott felelősségével visszaél - mutatott rá dr. Eörsi Márton.

Ez főleg úgy történhet meg, hogy a tag a társasággal vállaltatja el a magánszférájába tartozó kötelezettségeket, és a társaság vagyonát a magáncéljaira használja fel. Gyakran előfordul, hogy fenyegető fizetésképtelenség esetén a tag a társaság vagyonát elvonja, kimenti.

A visszaélések ellen a társasági jog és a csődjog úgy védekezik, hogy a fedezetelvonó szerződést a felszámoló megtámadja, és visszaélés esetén lehetővé teszi a korlátozott tagi felelősség áttörését, azaz a tag felelőssé válik a társaság kielégítetlenül maradt kötelezettségeiért.

A módosítás átlép egy határt

Az új polgári törvénykönyv tervezete azonban lényegesen túlmegy a visszaélések szankcionálásán. A tervezet szerint korlátlanul felel a tag a társaság kötelezettségeiért, ha a tag által szolgáltatott vagyon nem elegendő a társaság biztonságos működésének fenntartásához.

Az Allen & Overy szakértője szerint különösen problémásnak tűnik, hogy a bíróság utólag vizsgálná azt, hogy a tag által biztosított vagyon elegendő volt-e a társaság működésének biztonságos folytatásához. Utólag mindig megállapítható lesz, hogy nem így történt - hiszen a csődre nem került volna sor, ha a pénzügyi problémák jelentkezésekor a tag további vagyont bocsátott volna a társaság rendelkezésére.

Ha a tagot arra kötelezik, hogy a veszteségeket minden esetben a magánvagyonából pótolja, az nem más, mint a korlátlan tagi felelősség előírása. Amikor egy befektető azt mérlegeli, hogy egy adott társaságban tulajdonosként részt vegyen-e, attól kell majd tartania, hogy ha a befektetés nem sikerül, a bíróság automatikusan arra fogja kötelezni, hogy magánvagyonából fizesse meg veszteségeket - figyelmeztetett dr. Eörsi Márton.

Aggályos a konszernjogi felelősség rendszere is

Szintén aggályos az úgynevezett konszernjogi felelősség rendszere. A konszernjog azt hivatott szabályozni, hogy egy cégcsoport esetében nem minden társaság a saját érdekeit tartja szem előtt, hanem a cégcsoport, mint egész érdekei megelőzik az egyes társaságok érdekeit. Az alárendelt társaság hitelezőit hátrányosan érinti, ha a vállalatcsoport az adott alárendelt társaság vagyonát a vállalatcsoport más társaságába helyezi át, és a hitelezők fedezetét ilyen módon elvonja.

Ez a probléma azonban nem különbözik attól az esettől, amikor a tag a társaság vagyonát magáncélra fordítja, ezért ennek külön szabályozása sem szükséges. Ugyanakkor a vállalatcsoportok létrehozásának legitim célja is lehet: a vállalatcsoport azt próbálja elérni, hogy egy adott üzletágának sikertelensége esetén ne a teljes vállalatcsoportot terheljék a veszteségek, hanem egyes részeinek kockázatát el lehessen szigetelni a többitől.

Az új polgári törvénykönyv tervezete ezt nem teszi lehetővé - hangsúlyozta az Allen & Overy szakértője. Az új szabályok lehetőséget biztosítanak a bíróságnak, hogy bármely hitelező kérelme esetén automatikusan áttörje a tag korlátozott felelősségét anélkül, hogy a hitelezőnek akár azt is bizonyítani kellene, hogy a társaságnak jutatott vagyon nem volt elegendő a biztonságos működése fenntartásához.

Nem érthető a törvényhozói szándék

A korlátlan tagi felelősség alól az uralkodó tag kizárólag akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséget a vállalatcsoport egységes üzletpolitikája okozta. Nem érthető, hogy ezzel a kimentési lehetősséggel a törvényhozó mit kíván elérni, ám ennek a gyakorlati bizonyíthatósága szinte kizártnak mondható - emelte ki dr. Eörsi Márton, aki szerint a társasági jog feladata, hogy lehetőséget biztosítson arra, hogy a tisztességes vállalkozók maguk dönthessék el, hogy magánvagyonukból mennyit kívánnak az adott vállalkozásban kockáztatni.

Ám ez nem jelentheti azt, hogy a tagi felelősség mindig korlátlan: visszaélés esetén a tagi felelősséget át kell törni, és a tagot felelőssé kell tenni a hitelezők követeléseiért. Fontos, hogy a tagi felelősség korlátozottságát a részletszabályok is kifejezésre juttassák - mondta a szakember.