Antifutball négy csatárral

Volt olyan találkozó az Európa-bajnokságon, amikor a spanyol válogatott csatár nélkül állt fel, míg a görögöknek akadt mérkőzésük, ahol négy támadóval rohamoztak, mégis az utóbbi válogatottra mondják, hogy antifutballt játszik, csak védekezni tud.

A görög válogatottról a legtöbb szurkolónak elsőként az jut eszébe, hogy az Otto Rehhagel által irányított csapat 2004-ben a védekezés magasiskoláját bemutatva az Európa-bajnokságok történetének legnagyobb meglepetését okozta. A görögök azóta sem képesek lemosni magukról az antifutball címkét, ami ilyen direkt formában már nem igaz rájuk.

Ez már nem a rehhageli taktika

A nyolc évvel ezelőtti tornán a görög válogatott az egyenes kieséses szakaszban mindegyik mérkőzését 1-0-ra nyerte, és mind a három gólja hasonló körülmények között született: beadás jobbról (kétszer szögletből, egyszer pedig akcióból), és egy védhetetlen fejes. Ezeken kívül kapuralövése is alig volt, viszont szinte tökéletesen védekezett, és ez elég volt a világra szóló diadalhoz. A Rehhagel-féle taktika később már nem volt ilyen eredményes: a csapat ugyan kijutott a 2008-as Eb-re és a 2010-es vébére is, de egyiken sem jutott tovább csoportjából.

Mitroglu volt, mikor három csatártárssal rohamozott

A dél-afrikai vébé után új kapitány került a válogatott élére. A portugál Fernando Santos igyekezett megtartani a Rehhagel által megteremtett alapokat, vagyis a stabil védekezést, azonban valamivel támadóbb taktikával küldi pályára együttesét. A görögök alapfelállása a 4-3-3-as szisztéma, ami már önmagában jelzi, hogy a támadás legalább annyira fontos, mint a védekezés. Ez az Európa-bajnokságon is látszott, azaz egyre kevésbé igaz, hogy csak bekkelni tudnak.

Két lesgól és egy kihagyott tizenegyes

Mindezt a számok is alátámasztják. Tény, hogy eddig a görögök próbálkoztak a legkevesebb kapura lövéssel, három meccsen mindössze kilencszer találták el a kaput, ám csupán tíz kísérletből. Ez egyrészt rendkívüli hatékonyságról árulkodik, másrészt a tíz gólszerzési kísérlet már nem a legrosszabb az Eb-csapatoknál: a dánok csak hétig jutottak, a horvátok pedig szintén tízig. Az sem éppen védekező futballról tanúskodik, hogy a görögök futottak a legtöbb alkalommal lesre a tornán: eddig tízszer állították meg az akcióikat, nem is mindig jogosan.

A nyitómérkőzésen a lengyelek ellen például a második félidőben, 1-1-nél Dimitrisz Szalpingidisz talált lesről a hálóba, a csehek ellen pedig Vaszilisz Toroszidisz fejesgólját érvénytelenítették, de a lassítások alapján egyáltalán nem biztos, hogy ez a két gól tényleg szabálytalan volt. A lengyelek elleni találkozón ráadásul a görögök kihagytak egy tizenegyest, az oroszok ellen pedig egy jogosnak tűnő büntetőt nem kaptak meg, ráadásul kapufát is rúgtak. Mindez nem arról tanúskodik, hogy Görögország csak védekezne, és ezt jelzik a labdabirtoklási adatok is.

Rohamozás négy csatárral

A görög csapat átlagban 47 százalékban birtokolta a labdát a torna eddigi meccsein, azaz nem húzódott be a kapuja elé, hogy átengedje a területet az ellenfélnek. A görögök az UEFA statisztikái szerint többet birtokolták a labdát, mint például a portugálok, nem is beszélve az angolokról, akik a legrosszabbak ebből a szempontból, ők csak a találkozók egynegyedén tartották meg a labdát. Ráadásul kapitányuk, Fernando Santos mer és tud is kockáztatni: a csehek ellen például a hajrában már négy csatár volt a pályán (Szamarasz, Szalpingidisz, Gekasz és Mitroglu).

A spanyol taktika nem állandó támadást jelent

Hasonlítsuk mindezt össze a spanyol szövetségi kapitány, Vicente del Bosque hozzáállásával, aki az első csoportmeccsen vérbeli csatár nélkül küldte pályára együttesét, és ezért rengeteg kritikát kapott. Értelmetlen csak a csatárok száma alapján megítélni egy csapat hozzáállását. Az egyénileg rendkívül képzett, szinte csak világklasszisokból álló spanyolok labdabirtokláson alapuló taktikája legalább annyira defenzív, mint offenzív, hiszen sokszor nem is próbálnak kapura törni, viszont ha náluk van a labda, akkor az ellenfél biztosan nem tud támadni. Más közös pont is van a spanyolok 2010-es vb-, és a görögök 2004-es Eb-győzelme között: az egyenes kieséses szakaszban mindkét csapat mindegyik mérkőzésén 1-0 volt az eredmény.

www.globalsoccerapp.com