Csak legvégső esetben kerül sor Magyarországon a kilakoltatásokra

Egyes félrevezető hírekkel ellentétben a mai Magyarországon nem beszélhetünk kilakoltatásokra váró tízezrekről, évente legfeljebb két-háromszáz kilakoltatásra kerül sor, és akkor is csak a legvégső esetben - mondta el az [origo]-nak a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára. Schmidt Zoltán utalt rá, a végrehajtók ellen demonstrációkat tartó civilszervezetek soraiban számos olyan adós található, akinek jogerős ítélet állapította meg fizetési kötelezettségét, ám annak nem tett eleget; sőt, arra is van példa, hogy egyes végrehajtók vélt sérelmek miatt médiahadjáratot folytatnak saját kamarájuk ellen.

Schmidt Zoltán elmondta: banki adatok szerint országosan százezret is meghaladja azok száma, akik kilencven napon túl nem fizetik a devizahitelüket, ám nekik még jóval a végrehajtási eljárás megindítása előtt számos lehetőségük van helyzetük rendezésére.

Elég csak az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseit megemlíteni, amelyek szintén azt bizonyítják, az adósnak számos, a végrehajtást megelőző, elkerülő lehetősége van, amelyekkel adott esetben élni tud, például a bankkal megállapodik a kamatterhek banki átütemezésben, a részletfizetési terhek könnyítésében.

Ha az adós ezt követően sem teljesít, a tartozást akkor is először a munkabérre, bankszámlára vezetik, majd csak ezt követően, tartozás összegétől függően és a fokozatosság elvét figyelembe véve, előbb az ingóságok kerülnek végrehajtás alá.

Csak a legvégső esetben

Még ezt követően is, bár az ingatlanpiaci kondíciók jelenleg finoman fogalmazva sem optimálisak, az ingatlant el lehet adni, és egy olcsóbb ingatlanban megoldani a lakhatást. Az ingatlanvagyont csak a legvégső esetben értékesítik - húzta alá a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára egy olyan végrehajtási eljárás pedig, amelynek ingatlanárverés a vége másfél-két évig tart, és a törvényben szigorúan szabályozott eljárás során is számos lehetőséget, megoldási módot nyújtanak a paragrafusok az adósoknak.

A számok pedig azt mutatják, Magyarországon egy évben húszezer ingatlan árverés kerül kitűzésre ennek ténylegesen valamivel több, mint egytizedét árverezik el, mert nagyon sok ügy megoldódik az árverés előtti utolsó pillanatokban. Ám még ennek a kétezer feletti számnak is csak a fele lakóingatlan, a többi szántó, erdő, ipari épület.

Az 1000-1200 lakóingatlan esetében az érintettek nyolcvan százaléka megoldja a lakhatását, rokonokhoz, vagy albérletbe költözik, marad tehát éves szinten körülbelül kétszázötven kilakoltatás, ahol nem mellékesen a végrehajtó a törvény alapján, a jogerős döntéseknek szerez érvényt, ezek végrehajthatósága pedig a gazdasági élet biztonságának egyik alappillére.

Adósok és civilszervezetek

Schmidt Zoltán utalt rá, hogy a média nem mindig partner, a hazai végrehajtásokat, végrehajtási eljárásokat a valóságosnál nem egyszer kedvezőtlenebb színben tüntetik fel, pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, jogerős bírósági ítéleteknek szereznek érvényt. Az elmúlt időszakban pedig bizonyos be nem jegyzett társadalmi szervezetek (például: Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége), szélsőséges csoportok próbálkoznak az eljárások meghiúsításával, ezek vezetői közt, hangadói közt mindig egykori adósok bukkannak fel, akik egyébként a mai napig nem tettek eleget azoknak a jogerős határozatoknak, amelyeket adott esetben a bíróság hátrányukra megítélt.

Kicsit visszatetsző, hogy ezek a személyek folyamatosan próbálják megakadályozni a gazdasági élet biztonságát szolgáló végrehajtások lebonyolítását, és attól is lehet tartani, hogy az általuk felhergelt emberek miatt olyan tragédiák következnek be, mint a napokban, Németországban, ahol a kilakoltatásra váró a végrehajtón túl még több személyt is megölt.

A kialakul helyzetben az egyik legnagyobb paradoxon, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarán belül is létezik egy szűk, praktizáló végrehajtókból álló csoport, akik korábban éveken keresztül támadták jogi úton a kamarát, ám mivel ezek az alaptalan támadások semmilyen formában nem vezettek eredményre, most a médiára álltak át, és ott próbálnak olyan képet festeni a hazai végrehajtásokról, amely egyszerűen nem felel meg a valóságnak - fejezte be Schmidt Zoltán.