Érdemes közjegyzőnél letétbe helyezni a végrendeletet

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a közjegyző által rögzített végrendelet, mely a közjegyzőnél kerül letétbe helyezésre azért praktikus megoldás, mivel az érvénytelenség esélye kisebb, valamint a végrendelet közjegyzői nyilvántartásba vétele ellenőrizhetővé teszi a jövőben hagyatékeljárás során a végrendelet megtételét.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint egyre gyakrabban kapnak olyan megkereséseket, amelyek a végrendelkezés szabályaira vonatkoznak. A magyar jogban alapvetően kétféle öröklést különböztetünk meg, úgy, mint a törvényes öröklési rend, valamint a végrendelkezés útján történő öröklés.

Dr. Burján Zsuzsanna rámutatott: törvényes öröklési rend akkor valósul meg, amikor az örökhagyó nem készített végrendeletet, így a törvény szerinti rendben örökölnek az örökösök (például az elhunyt szülő után, egyenlő arányban a gyermekek, stb).

A végrendelkezés során az örökhagyó azonban tudatosan él azzal a lehetőséggel, hogy meghatározza azt, hogy halála esetén mely személy, vagy személyek részesüljenek a hagyatékból. Mivel a végrendelkezésnek igen komoly hatásai lehetnek, ezért a törvény meghatározza azokat a formai és tartalmi követelményeket, melyek annak érvényességéhez szükségesek.

Alaki és tartalmi követelmények

Ennek megfelelően írásbeli magánvégrendeletet kizárólag olyan nyelven lehet tenni, melyet az örökhagyó ismer, és amelyen írni és olvasni is tud. A végrendeletből ki kell tűnnie annak végrendeleti minősége, meg kell rajta nevezni azt, hogy hol és milyen dátummal készült, ki az örökhagyó, ki a végrendeleti örökös.

Nagyon fontos, hogy végrendelkezni kizárólag személyesen lehetséges, mely alapvetően azt jelenti, hogy nem lehet meghatalmazni más személyt arra, hogy a meghatalmazott (akár jogi képviselő) az örökhagyó nevében végrendelkezzen, és helyette írja alá a végrendeletet - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Három írásban foglalási mód

A végrendelet három írásban foglalási módon lehet érvényes. Egyrészről, akkor, ha az örökhagyó saját kezével írja a végrendeletet és szintén saját aláírásával látja el. Másrészről az is lehetséges, hogy számítógéppel megszerkesztett dokumentumot írja alá saját kézjegyével ellátva az örökhagyó. Ez utóbbi esetben azonban elengedhetetlenül szükséges két tanú aláírása is, akik azt hivatottak igazolni, hogy az örökhagyó előttük saját kezűleg írta alá a végrendeletet.

A harmadik lehetőség - mely a későbbiekben talán a legnagyobb biztonságot adhatja az érintettek számára - a közjegyző által rögzített végrendelet, mely a közjegyzőnél kerül letétbe helyezésre. Ez azért lehet praktikus megoldás, mivel az érvénytelenség esélye kisebb, valamint a végrendelet közjegyzői nyilvántartásba vétele ellenőrizhetővé teszi a jövőben hagyatékeljárás során a végrendelet megtételét - mutatott rá dr. Burján Zsuzsanna.

Változások a végrendelkezésekben

Az [origo] egyébként úgy tudja, számos jogterülethez hasonlóan, a végrendelkezések tekintetében is évtizedek óta nem látott változásokat hoz majd az új Polgári törvénykönyv. A teljesség igénye nélkül: a házastársak közös végrendelkezhetnek, közvégrendelet csak közjegyző előtt lehet majd tenni, a korlátozottan cselekvőképesek kezét kevésbé kötik meg, szigorúbb lesz a szóbeli végrendelet szabályozása...

A XX. század első felében még közösen végrendelkezhettek a házastársak, ám erre ötven éve nincs módjuk, ezen változtat a jogalkotó. A közös végrendelet bármikor visszavonható, akár az egyik fél által, egyoldalúan is, illetve értelemszerűen hatályát veszti a házasság felbontásával.

Házastársaknak az életközösség fennállása alatt ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete akkor érvényes, ha a saját kezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező elejéig végig maga írja és aláírja, a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban saját kezűleg írt nyilatkozatban kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is magába foglalja, és nyilatkozatát aláírja.

Akkor is érvényes lesz a házastársak közös végrendelete, ha más által írt végrendelet esetén, a végrendelkezők egymás és a tanúk jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező egymás és a tanúk jelenlétében külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás sajátja.

A több különálló lapból álló, más által írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkezők és mindkét tanú aláírta. A saját kezűleg írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, és minden lapját a másik végrendelkező aláírta.

Közvégrendelet és korlátozott cselekvőképesség

A jövőben csak közjegyző előtt tehető majd közvégrendelet, bíróságon immár nem. Ilyen közvégrendeletet tehet majd a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, akinek a bíróság a cselekvőképességét vagyonával való rendelkezésében korlátozta, ám ami lényeges nóvum, ennek a közvégrendeletnek az érvényességéhez a gyámhatóság, illetve a törvényes képviselő hozzájárulása nem szükséges a jövőben.

Szigorúbbak a szóbeli végrendelet szabályai

A jelenlegi szabályozás szerint szóbeli végrendeletet csak az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. E két törvényes feltételnek a végrendelkezés időtartama alatt együttesen, egyidejűleg és egymás mellett kell fennállnia.

A változások szerint szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely az írásbeli végrendelet megtételét nem teszi lehetővé. Az így tett végrendelet pedig hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. Ezen intervallum jóval több, mint a jelenlegi három hónap.