Kéziseinket letámadták a magyar drukkerek

Két dzsúdós, az ezüstérmes Ungvári Miklós és a bronzérmes Csernoviczki Éva, illetve a férfikézilabda-válogatott is ellátogatott a londoni magyar szurkolói klubba, ahol szupersztárként kezelték őket.

Nagy volt az izgalom kedd este az észak-londoni magyar szurkolói klubban, ahová két olimpiai érmes dzsúdóst és a teljes férfi kézilabda-válogatottat várták a drukkerek.

Mocsai Lajos játékosai igazi szupersztárnak érezhették magukat, az emberek percenként kérdezgették, hogy mikor jönnek már Ilyés Ferencék, amikor pedig megérkezett a busz, a vendéglőből szinte egy emberként futottak ki a szurkolók, hogy élőben láthassák a Dél-Koreát három góllal legyőző olimpiai csapatot.

Egy utazási irodában dolgozó - egyébként amatőr tízpróbázó - igazította útba a válogatottat, amelynek kellett jó húsz perc, míg megtette a busz és a vendéglő közötti húsz métert, a lelkes magyarok ugyanis nem hagyták lépni őket.

A piros-fehér-zöld színekbe öltözött, többségében Angliában élő szurkolók aláírásokra vadásztak, együtt fényképezkedtek az olimpikonokkal, és a további esélyekről kérdezgették a kéziseket. A két legmagasabb játékos, Nagy László és Perez Carlos volt a legnépszerűbb, de az egyik magyar napilap által a legsármosabb magyar férfi olimpikonnak megválasztott Császár Gábor előtt is tömött sorban álltak a közös fotóra vágyó - főképp női - rajongók.

Kézis-dzsúdós barátság Londonban

A helyszínen ott volt az eddigi magyar éremszerzők kétharmada: Csernoviczki Éva bronz-, Ungvári Miklós ezüstérmet nyert a mostani olimpián. A monoton edzésekhez, magányos hétköznapokhoz szokott, roppant szerény cselgáncsozók most aztán fürödhettek a népszerűségben, mögöttük-előttük tolakodtak a drukkerek, aranyat ért egy-egy aláírás a londoni hősöktől, Ungvári azt is megengedte az [origo] tudósítójának, hogy megnézze az ezüstérmét.

A vendéglő előtti terebélyes sátorban vacsorával fogadták a kézicsapatot és a dzsúdósokat, borkóstoló után a meghívottak kaptak egy kis hazait: húsleves után brassóit, majd nutellás palacsintát fogyasztottak.

A vendéglőben nem volt elég a hely, mert sok drukker be sem fért a vacsora utáni esti beszélgetésre, amelyen a tízpróbázó moderátor a dzsúdósokat olimpiai kalandjaikról kérdezte. Ungvári fülig érő szájjal elmondta, hogy most már nem a vereség, hanem a megnyert ezüstérem jut eszébe az olimpiáról.

Csernoviczki elsősorban arról beszélt, hogy milyen a saját apjával dolgozni, és kiemelte, hogy külön tudja választani, mikor tekint edzőként, és mikor családtagként Csernoviczki Csabára.

Mocsai Lajos kézikapitány megköszönte a szurkolóknak a csapat felé áradó szeretetet, és külön kérte az egybegyűlteket, hogy egy esetleges vereség után is álljanak ki a válogatott mellett, mert a biztatásra akkor van a legnagyobb szükségük a játékosoknak.

Az eseményen két volt olimpiai bajnok is megjelent, a bokszoló Kovács István és a dzsúdós Kovács Antal, akiktől legalább annyi autogramot és közös képet kértek a fanatikusok, mint a meghívott londoni olimpikonoktól.