A Blikk korábban arról írt, hogy nem véletlenül rohant bele az előtte haladó Fiat Puntóba Eva Varholíková Rezesová. Az egyik szemtanú, a hétfőn a rendőrségen vallomást tevő kamionos szerint a BMW vezetője bosszúból üldözte a Fiatot. Egy ideig ugyanis nem tudta megelőzni, ezért utána kilométereken át követte, megpróbálta leszorítani, és ekkor történt a halálos baleset.
Az M3-ason halálos balesetet okozó szlovák nő és ügyvédje ugyanakkor szemenszedett hazugságnak nevezte azt, hogy bosszúból üldözte volna a később kigyulladt autót, a Blikk információit a rendőrség sem erősítette meg.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint az M3-on történt tragédia ráirányítja a figyelmet egyes uniós tagállamok eltérő gyakorlatára. Például Angliában, vagy Írországban rendkívül szigorú büntetés jár annak az autósnak, aki túlzottan veszélyesen vezet, és akár letöltendő börtönbüntetés is kiszabható emiatt.
A magyar gyakorlat
Ezzel ellentétben Magyarországon a gyakorlatban csak akkor indul eljárás, ha baleset is történik, holott a paragrafusok szerint egyértelmű a helyzet. Amikor egy járművezető célja, hogy a járműve felhasználásával más személyeket közvetlen veszélynek tegye ki, akkor a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekményét követi el - hangsúlyozta dr. Vizi András.
A bűncselekmény iskolapéldája, ha rémületkeltési célból a járművezető ráhúzza a kormányt egy másik járműre. A bűncselekmény elvileg már akkor is megvalósul, ha valaki szándékosan előidéz egy veszélyhelyzetet, de abban nem sérül meg senki, így például veszélyesen előz, vagy ráhúzza a kormányt másik járműre.
Korábban az [origo] is megírta, hogy négy éves börtönbüntetésre ítéltek két ember halálát okozó veszélyes vezetés miatt egy brit férfit annak ellenére, hogy nem ő ült a balesetet okozó autó kormányánál. John Nichols, az elítélt brit cégtulajdonost azért találták bűnösnek, mert sofőrje ittasan vezetett és gyorsan hajtott - emiatt 7 és fél év börtönbüntetést kapott -, ő pedig nem figyelmeztette, hogy lassítson.
A 2007-ben két fiatal halálát okozó közlekedési baleset előtt a sofőr és a most elítélt utas boroztak Nottinghamben. Nichols a bíróságon azt mondta, azért engedte át a vezetést társának, mert a bor nagy részét ő itta meg. A sofőr a rossz időjárás ellenére 181 km/h-es sebességgel ment, mikor belecsapódott az áldozatok autójába.
Ha baleset nem történik
A hazai szabályok szerint, ha baleset nem történik, akkor három évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, a büntetési tételek attól függően emelkednek, hogy hány ember milyen súlyos sérülést szenvedett. Például az M3-ason történt balesetben négyen haltak meg, ezért 15 év börtönbüntetés szabható ki, amennyiben jogerősen megállapítják, hogy az elkövető veszélyhelyzetet akart előidézni - prognosztizálta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A szakértői jelentések szerint az elkövető vérében 1,5 ezrelékes véralkoholszintet mutattak ki, vagyis közepesen ittas állapotban vezette a kocsiját, ezért a legmagasabb kiszabható büntetési tétel 22,5 év, azaz akár ekkora börtönbüntetés is kiszabható. A cselekmény súlyára tekintettel várhatóan végleges járművezetéstől való eltiltás is kiszabásra kerül majd.
Felelőtlen sofőrök
Az elkövető bűnösségét természetesen csak bíróság állapíthatja meg, számos bizonyíték mérlegelése után. Ugyanakkor az eset rávilágít a közúti járművezetésre, mint társadalmi jelenségre is. Sok járművezető manőverezik rendszeresen mások életét veszélyeztetve, elég csak a "lesz-ami-lesz" előzésekre és az autópályás ámokfutásokra gondolni, amivel bárki szembesülhet.
Ezek az emberek ketyegő bombaként róják a hazai utakat és sajnos nagyon ritka ellenük a hatósági fellépés, annak ellenére, hogy csupán a veszélyeztetés is büntethető lenne. Nem kellene tehát emberek halálát vagy megrokkanását megvárni a közveszélyes autósok már korábban is lekapcsolhatók lennének - mondta dr. Vizi András.